Az értelmileg akadályozottak összevont foglalkoztató csoportjában 1995-től tanévenként két fajta értékelést készítettem.
- Félévkor P-A-C-tesztet és személyiség-felmérést végeztem, a félévi szülői értekezleten ennek eredményét szóban kiértékeltem. A haladási naplóban nem volt bejegyzés.
- Év végén részletes szöveges értékelést kaptak a szülők, mely az anyakönyv és a bizonyítvány hivatalos melléklete volt, illetve immár az újfajta tanügyi dokumentumok eleve így készülnek.
A P-A-C-tesztek és a szöveges értékelés másolata a tanulók személyes anyagába bekerült. Az összevont foglalkoztató csoport értékelési rendszere – az oktatási törvény értelmében –, az iskola pedagógiai programjában is rögzítésre került.
Az oktató és fejlesztő munka alapját a P-A-C felmérés eredményei szolgáltatták.
Tanév elején, szeptemberi hónap teljesítménye alapján, pedagógiai megfigyelés, valamint az előző évi haladási ütem, valamint a P-A-C figyelembevételével készült el a csoport számára az első félévre a tanmenet. Majd a januárban felvett új, aktuális P-A-C eredmények figyelembevételével készül el a második félévre a tanmenet. Amennyiben új tanuló érkezett a csoportba, minél előbb felvettem vele is a P-A-C-t.
![]() |
PAC könyv |
(ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar 2000)
- P-A-C 1 a 6-16 éves és idősebb középsúlyos értelmi fogyatékos személyek mérésére
- P-A-C 2 a serdülő és felnőtt korú középsúlyos, enyhe és határeset szintű érzelmi fogyatékosok mérésére
- S/P-A-C 1 a súlyos értelmi fogyatékos személyek számára 1-5 év fejlettségi szint esetén
- S/P-A-C 2 súlyos értelmi fogyatékos személyek mérésére
A P-A-C-1-tesztben a megadott teljesítményszintek minden olyan gyermekre alkalmazható, akinek az IQ-ja 55 alatt van, és aki a normál iskolarendszerből, mint nem iskolaképes kiszorult, de képezhető és intézeti elhelyezésre nincsenek rászorulva.
1. Önkiszolgálás: étkezési szokások, közlekedés, wc használat és mosakodás, öltözködés.
3. Szociális beilleszkedés: játék, házi munka.
4. Foglalatosság: nagymozgás és finommotorika.
Év végi értékelés a részletes írásbeli értékelés
A részletes elemzés tartalmazza az adott gyermek általános magatartását, önkiszolgálási szintjét, csoportban való társas kapcsolatait, közösségi feladatainak ellátását, valamint az adott csoportban tanult tantárgyak értékelését.
Egy 5. csoportos tanuló évvégi értékelése:
Magatartása és tájékozódása a környezetben, szorgalma, önkiszolgálás
Önkiszolgálás területén igen nagy fejlődés tapasztalható, már csak kis felügyeletet igényel az öltözködés területén, teljesen önellátó. Az étkezés terén kevés pozitív elmozdulás tapasztalható, de alapvetően rendkívül válogatós. Zsebkendő használatára, kézmosásra, szappan használatára még alkalmanként figyelmeztetni kell.
Mozgásnevelés Mozgásigénye megfelelő, a foglalkozásokon aktívan vesz részt. Sokat ügyesedet, egyensúlyérzéke fejlődött. Mozgása harmonikusabb, könnyedebb. Nagyon szeret lovagolni.
Beszédfejlesztés és környezetismeret
Olvasás-írás elemei
Számolás-mérés elemei
Személyi feltétel
A P-A-C felvételének objektivitásához feltétlenül szükséges egy másik szemlélet. Ki kell bújni a tanár, az oktató, a fejlesztő szerepéből, és a kíváncsi megfigyelővé kell változni, aki dicsér, értékel, de nem irányít!
- Legjobb, ha az a tanár végzi, aki alapvetően foglalkozik a gyermekkel. Az Önkiszolgálási rész, valamint a nagymozgás értékeléséhez a velük ezeken a területeken foglalkozó kollégákat bevontam. Több szempontból is jó: kollegalitás erősítése, pontosan tudja az asszisztens mi a jelenlegi szint, az elvárás a gyermekkel szemben, a kolléga is átgondolja a gyermek képességeit, ezzel az ő munkáját is segítem. Továbbá a gyermek is azt érzi milyen sokan foglalkoznak vele
- Előre elkészítem a felméréshez szükséges teljes eszközrendszert: író és A/4-es lapok, színes ceruzák, olló, játékpénz, játékóra, naptár, színes rúd, logikai pálcika, színes négyzetkészlet, különféle méretű, kiterjedésű tárgyak egy dobozban, nagylyukú gyöngy, spulni, vastagabb cérnával, csavaros üveg, építőkockák kisebb, nagyobb, egyforma méretű és színű is. Képek emberekről, külön-külön nemek és életkorok szerint, valamint cselekvések nemek, életkorok szerint, családi kép. Könyvek, plüss állatok, stb, az életkor függvényében.
Megjegyzem, hogy a Beszédfejlesztés és környezetismeret feladatlapok képei jól használhatóak! - Eleinte úgy szerveztem a felmérést, hogy amikor a többiek az udvaron voltak, akkor egy-egy gyermekkel bent maradtam a teremben, és úgy készítettem el a középső részét a felmérésnek. Később kialakítottam egy kistermet, amelyet ismertek a gyermekek, és így igen optimális körülmények között tudtam dolgozni.
- Egyszerre csak egy gyermekkel foglalkoztam, általában a legkisebbekkel kezdtem, vagy akivel először kellett a felmérést végezni, vagy akiről tudtam, hogy nagyon kevés a tűrőképessége, és behatárolt intervallumban foglalkoztatható csak. Tíz órakor, a tízórai elfogyasztása, és a viszonylag hosszabb szünet után történtek a felmérések. Naponta egy-vagy nagyobbaknál kettő.
- A gyermekek mindig tudták, hogy felmérés készül, hogy most értékelni fogom a munkájukat. Akinek először készítettem el a felmérést, elmagyaráztam az ő szintjén, hogy azt nézem, milyen ügyes, ezért mindig kapni fog egy pontot. Megmutattam a lapokat és azt is, hogy mi fogok írni.
- Majd az értékelés végén is mindenkinek megmutattam az elért eredményeit, és megbeszéltük, különös tekintettel a személyiséglapokra. Mindenkinek elmondtam ki "miért is ilyen", és egymásról, saját magukról is elmondták a véleményüket, azt, hogy mennyire értetek vele egyet, vagy sem. Megbeszéltük, hogy kinek milyen területen kell majd a következő időszakban fejlődnie, kitől mit fogok elvárni a közeljövőben. Nagyon szeretették, várták, és értették ezeket a megbeszéléseket.
- Ha egy évben egy adott részt már tudott a gyermek, de az elem teljesítése még sem teljesült, a feladat leírása szerinti pontos utasítás betartása mellett sem, akkor új lapot veszek elő, és jegyzem melyik az a pont amelyet adott évben nem tudott teljesíteni a gyermek, és innentől az új lapon folyik tovább a felmérés. Általában 10 éves kortól egy visszaesés tapasztalható, amely azonban csak részterületek érint. Általában a serdülőkor végére beállt egy szintre az elért tudása, képessége, de volt, hogy bizony olyan komoly állapot romlást tapasztaltunk, hogy az első osztályos szintje alá zuhant 14 évesen.
- Mindig megkeresem azt a pontot, amit biztosan tud teljesíteni, hogy sikerélménye legyen. Vagy elölről kezdem, adott gyermek esetében, mert kíváncsi vagyok rá, mert tudni szeretném mi az amit tud úgy teljesíteni, hogy nem segítek neki.
- A pontokhoz az utasítást mindig be kell tartani. Nem kell félni attól, hogy az évenkénti feltett kérdésekre a gyermekek tudják a választ, mert nagyon nem fognak emlékezni rá.
- Ha egy-egy feladatot jól látható módon nem fogja a gyermek elvégezni, akkor úgy kell elterelni a figyelmét, hogy sikeresnek gondolja a feladat elvégzését, nagyon meg kell dicsérni, és jelezni, hogy továbbra is azt várjuk, hogy a lehető legügyesebb legyen. Természetesen ebben az esetben pont nem jár érte.
- Nagyobb gyermek azonban többnyire tudja, hogy valamit nem tud teljesíteni. Nagyon fontos a megnyugtatása, és annak közlése, hogy mindez az ő érdekében történik, és semmi baj nincs, ha nem tud valamit. Különben sem lepődünk meg, hiszen mi tanítjuk, szeretetünk eddig sem ettől függött. Humorral, kedvességgel jól oldható a feszültség, és így dicsérettel a végén jól lehet kezelni ezeket a helyzeteket is.
- A felmérés bemelegítő feladata az volt, hogy mindenki rajzoljon egy fát, egy embert, és egy házat. Ki is színezhette, vagy az maradt a végére, ha túl akkurátusan készült a rajz. A kisebbektől, vagy a kevésbé jó képességű gyermektől saját magát kértem, hogy rajzolja le. Volt, akinek úgy jött meg a kedve, hogy mellette én is rajzoltam egy másik lapon. Erre a munkára aztán ráírtam, hogy támogatás mellett, vagy másolással készült. Nagyon jó eltenni ezeket a munkákat, mert évenként össze lehet hasonlítani őket, látható a fejlődés. Ez egyébként a 44-es és a 61-es feladatnak felel meg.
![]() |
P-A-C 1 kitöltött kördiagrammja |
- Kommunikáció negyed 8-116 pontig,
- Tevékenység (finommotorika) 15-119 pontig, és 17-120-ig a nagymozgás.
Segítségképpen egyéb nem túl régi saját élményről teszek fel néhány kérdést, ami előhívja az emlékképeket.
Ha a gyermek nem tud beszélni, akkor vagy kihagyom, mert olyan szinten van, hogy megközelíthetetlen., vagy megjelöltem a pontnál csillaggal, és egy képtörténetet raktam ki össze-vissza. A történet elejét elmondjuk, megmutatjuk az első képet, elmondtam ki van rajta, mit csinál,és megkérdeztem szerinted mi fog következni? Ráírtam a lap hátuljára, adott pont módosítása: történeti sorrend képek alapján.
Nem ugyanaz természetesen a feladat, de egy nem beszélő gyermektől nehéz a hosszú távú emlékezet felmérése, de mindenképpen emlékek kellenek, elképzelés a történet sorrendiségére, amelyhez tapasztalat kell.
75. Nagyon érdekes a hármas felszólítás, nincs logikai kapcsolat a három utasítás között, ez jól mutatja a nem beszélő verbális emlékezőképességét, a sorrendiség megtartását, komoly próbatétel! Ügyelni kell, hogy valóban ne legyen kapcsolat a feladatok között!
10. Különbségek: nemek között, képek alapján. Érdemes azokkal a szavakkal megközelíteni a képeket, amelyeket a gyermek használ, anya helyett, ha úgy hívja mami, stb. Életkort úgy határolom be, hogy megkérdezem, melyik képen vna ilyan idős, olyan korú, néni, mint az ő nyagymamája, és akkor szerinte melyik kép az, ahol szintén egy nagymama van?
27. A színes négyzeteket azonos színű egymás mellé rendeléséhez a 12 szín érdekében színes kartonból a logikai készlet nagy négyzetével azonos méretűre vágtam, színenként 2-2 db négyzetet. Megmutattam az első párt a kisebbeknél, de nem neveztem meg a színt, általában a pirossal kezdtem. Majd kértem, hogy ugyanígy folytassa. Ha nem volt jó a feladat, akkor is végig vártam, megdicsértem, és máris a következő feladatra tértem.
77. Elsorolja a hét napjait, felismeri milyen napon milyen tevékenységet végez. Nem beszélő gyermek esetében a csoport naptárát használtam. Azon megmutatta kérésre, melyiket szoktunk jelölni hétfőn, stb. Mikor mennek lovagolni, melyik napon van torna Erzsi nénivel, Anita néni mikor viszi őket gyógytornára stb. Lényeg, hogy én tudjam mennyire van tisztában a hét napjaival.
98. Az órát úgy állította be a nem beszélő, hogy felírtam az időpontot és azt állította be, illetve fordítva, én állítottam be egy időpontot, és annak a leírását neki kellett kikeresni 4-5 időpont közül.
11. Számfogalomnál a nem beszélő mutogatott a 11, 28 feladatnál, vagy megkértem, hogy a relációs jelet tegye oda, mutasson arra, ahol a sok van. Aztán keresse meg ahol kevés van, vagy 1 van.
Nyílván, az a gyermek, aki 8,9-es feladatot nem tudta teljesíteni, ez a feladta sem megoldható a számára.
A 82. 83. 100-tól a feladatokat nem kell feltétlenül ilyen formában felmérni, mert, ha az végzi a felmérést, aki tanítja a gyermeket, úgy is tudja milyen szinten ír, olvas a gyermek.
A teszt értékelése
Az SZKI kiszámítási módja
A százalékos értéket úgy kapjuk meg, hogy az adott területen elért pontok számát - besatírozott mezők számát összeszámoljuk, egy mező 1 pont- majd az életkor függvényében, az adott quadráns értékével megszorozzuk.
![]() |
P-A-C 1 szociális kompetencia indexe |
P-A-C 2. a 16 évesen felüliekkel végzett felmérése megint más. Lehetőség van az interjúztatásra, amit azokkal a fiatalokkal remekül el lehet végezni, akik beszélnek. Nem beszélők esetében a szülőket kell bevonni, vagy megint csak team munkában kell a kollégákkal megbeszélni. A fiatalok rendkívül tudatosak, nagyon szeretik az ilyen jellegű felméréseket.
A személyiség-felmérő skála, a személyiség néhány vonását próbálja megvilágítani. A mérőskálák – 12 részterületen 1-5-ig jelölve súlyossági szempontból csökkenő értékben – kevésbé tényekre, inkább ítéletekre támaszkodnak. A skála 3-as szintje jelenti azt a toleranciának azt a fokát, amikor a közösség „megtűri a személyt”. A 4-es, 5-ös érték az, amikor az egyén jól beilleszkedett. A 2-es kisebb, és az 1-es nagyobb mértékben szembe kerül az általános elvárásokkal, komoly beilleszkedési problémát jelentenek.
![]() |
Személyiség felmérő lap |
Kommunikációs készség; őszinteség; becsületesség; kapcsolatkészség; társakhoz való viszony; társas kapcsolatok; együttműködés; dominancia; munkához való viszony; önállóság az önkiszolgálásban; alkalmazkodás, kedélyállapot; szexualitás.A pontokhoz tartozó leírások azt mutatják, hogy melyek azok a magatartásformák melyek tolerálhatók és elősegítik a fogyatékos személy beillesztését, illetve melyek azok, amelyeket az emberek nem tudnak elviselni.
A szociális felmérés mellett végzett személyiség-felmérés teljesebb képet nyújt arról, hogy milyen képességekkel rendelkezik a fogyatékos személy a védett környezetén kívül. A kommunikációs készséget, az őszinteséget a nem beszélő gyermek esetében megcsillagoztam és nem értékeltem, vagy odaírtam pl. erősen gesztikulálva kommunikál. A személyiség lapot minden évben új, és mindig azzal a színnel színeztem, amellyel a P-A-C-ét is.
Visszacsatolás a szülők felé
A szülői értekezleten megbeszéltük az eredményeket, amely segítette az együttműködést, a szabályok, elvárások tisztázását és annak megértését, hogy mit lehet elérni pont az ő gyermekével, és mi az, amiben még az elején tartunk a képességek, készségek terén.
Az FPI-ben 2008. novemberében megtartott előadásom alapján készítettem ezt az anyagot.
Katona Erzsébet
gyógypedagógus
06-30-5858-197katona.erzsebet@alitera.hu