Az értelmileg akadályozottak összevont foglalkoztató csoportjában 1995-től tanévenként két fajta értékelést készítettem.
A P-A-C-tesztek és a szöveges értékelés másolata a tanulók személyes anyagába bekerült. Az összevont foglalkoztató csoport értékelési rendszere – az oktatási törvény értelmében –, az iskola pedagógiai programjában is rögzítésre került.
Az oktató és fejlesztő munka alapját a P-A-C felmérés eredményei szolgáltatták.
Tanév elején, szeptemberi hónap teljesítménye alapján, pedagógiai megfigyelés, valamint az előző évi haladási ütem, valamint a P-A-C figyelembevételével készült el a csoport számára az első félévre a tanmenet. Majd a januárban felvett új, aktuális P-A-C eredmények figyelembevételével készül el a második félévre a tanmenet. Amennyiben új tanuló érkezett a csoportba, minél előbb felvettem vele is a P-A-C-t.
A P-A-C-teszt és személyiség-felmérés
Dr. H. C. Günzburg: Pedagógiai Analízis és Curriculum a szociális és személyiségfejlődés mérésére értelmi fogyatékosoknál, mely az eljárás négy változatát tartalmazza (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar 2000)
A P-A-C (Progress Assesment Chart) egész rendszert alkot.- P-A-C 1 a 6-16 éves és idősebb középsúlyos értelmi fogyatékos személyek mérésére
- P-A-C 2 a serdülő és felnőtt korú középsúlyos, enyhe és határeset szintű érzelmi fogyatékosok mérésére
- S/P-A-C 1 a súlyos értelmi fogyatékos személyek számára 1-5 év fejlettségi szint esetén
- S/P-A-C 2 súlyos értelmi fogyatékos személyek mérésére
A P-A-C-1-tesztben a megadott teljesítményszintek minden olyan gyermekre alkalmazható, akinek az IQ-ja 55 alatt van, és aki a normál iskolarendszerből, mint nem iskolaképes kiszorult, de képezhető és intézeti elhelyezésre nincsenek rászorulva.
Szociális tanulási céloknak megfelelően a nehézségi fokozatok szerint összeállított tesztkérdésekből áll a négy főterület:
1. Önkiszolgálás: étkezési szokások, közlekedés, wc használat és mosakodás, öltözködés.
2. Megértési képesség: beszéd, megkülönböztető-képesség, számfogalom, írás-olvasás.
3. Szociális beilleszkedés: játék, házi munka.
4. Foglalatosság: nagymozgás és finommotorika.
Év végi értékelés a részletes írásbeli értékelés
A részletes elemzés tartalmazza az adott gyermek általános magatartását, önkiszolgálási szintjét, csoportban való társas kapcsolatait, közösségi feladatainak ellátását, valamint az adott csoportban tanult tantárgyak értékelését.
Egy 5. csoportos tanuló évvégi értékelése:
Magatartása és tájékozódása a környezetben, szorgalma, önkiszolgálás
Személyi feltétel
- Legjobb, ha az a tanár végzi, aki alapvetően foglalkozik a gyermekkel. Az Önkiszolgálási rész, valamint a nagymozgás értékeléséhez a velük ezeken a területeken foglalkozó kollégákat bevontam. Több szempontból is jó: kollegalitás erősítése, pontosan tudja az asszisztens mi a jelenlegi szint, az elvárás a gyermekkel szemben, a kolléga is átgondolja a gyermek képességeit, ezzel az ő munkáját is segítem. Továbbá a gyermek is azt érzi milyen sokan foglalkoznak vele
- Előre elkészítem a felméréshez szükséges teljes eszközrendszert: író és A/4-es lapok, színes ceruzák, olló, játékpénz, játékóra, naptár, színes rúd, logikai pálcika, színes négyzetkészlet, különféle méretű, kiterjedésű tárgyak egy dobozban, nagylyukú gyöngy, spulni, vastagabb cérnával, csavaros üveg, építőkockák kisebb, nagyobb, egyforma méretű és színű is. Képek emberekről, külön-külön nemek és életkorok szerint, valamint cselekvések nemek, életkorok szerint, családi kép. Könyvek, plüss állatok, stb, az életkor függvényében.
Megjegyzem, hogy a Beszédfejlesztés és környezetismeret feladatlapok képei jól használhatóak! - Eleinte úgy szerveztem a felmérést, hogy amikor a többiek az udvaron voltak, akkor egy-egy gyermekkel bent maradtam a teremben, és úgy készítettem el a középső részét a felmérésnek. Később kialakítottam egy kistermet, amelyet ismertek a gyermekek, és így igen optimális körülmények között tudtam dolgozni.
- Egyszerre csak egy gyermekkel foglalkoztam, általában a legkisebbekkel kezdtem, vagy akivel először kellett a felmérést végezni, vagy akiről tudtam, hogy nagyon kevés a tűrőképessége, és behatárolt intervallumban foglalkoztatható csak. Tíz órakor, a tízórai elfogyasztása, és a viszonylag hosszabb szünet után történtek a felmérések. Naponta egy-vagy nagyobbaknál kettő.
- A gyermekek mindig tudták, hogy felmérés készül, hogy most értékelni fogom a munkájukat. Akinek először készítettem el a felmérést, elmagyaráztam az ő szintjén, hogy azt nézem, milyen ügyes, ezért mindig kapni fog egy pontot. Megmutattam a lapokat és azt is, hogy mi fogok írni.
- Majd az értékelés végén is mindenkinek megmutattam az elért eredményeit, és megbeszéltük, különös tekintettel a személyiséglapokra. Mindenkinek elmondtam ki "miért is ilyen", és egymásról, saját magukról is elmondták a véleményüket, azt, hogy mennyire értetek vele egyet, vagy sem. Megbeszéltük, hogy kinek milyen területen kell majd a következő időszakban fejlődnie, kitől mit fogok elvárni a közeljövőben. Nagyon szeretették, várták, és értették ezeket a megbeszéléseket.
- Ha egy évben egy adott részt már tudott a gyermek, de az elem teljesítése még sem teljesült, a feladat leírása szerinti pontos utasítás betartása mellett sem, akkor új lapot veszek elő, és jegyzem melyik az a pont amelyet adott évben nem tudott teljesíteni a gyermek, és innentől az új lapon folyik tovább a felmérés. Általában 10 éves kortól egy visszaesés tapasztalható, amely azonban csak részterületek érint. Általában a serdülőkor végére beállt egy szintre az elért tudása, képessége, de volt, hogy bizony olyan komoly állapot romlást tapasztaltunk, hogy az első osztályos szintje alá zuhant 14 évesen.
- Mindig megkeresem azt a pontot, amit biztosan tud teljesíteni, hogy sikerélménye legyen. Vagy elölről kezdem, adott gyermek esetében, mert kíváncsi vagyok rá, mert tudni szeretném mi az amit tud úgy teljesíteni, hogy nem segítek neki.
- A pontokhoz az utasítást mindig be kell tartani. Nem kell félni attól, hogy az évenkénti feltett kérdésekre a gyermekek tudják a választ, mert nagyon nem fognak emlékezni rá.
- Ha egy-egy feladatot jól látható módon nem fogja a gyermek elvégezni, akkor úgy kell elterelni a figyelmét, hogy sikeresnek gondolja a feladat elvégzését, nagyon meg kell dicsérni, és jelezni, hogy továbbra is azt várjuk, hogy a lehető legügyesebb legyen. Természetesen ebben az esetben pont nem jár érte.
- Nagyobb gyermek azonban többnyire tudja, hogy valamit nem tud teljesíteni. Nagyon fontos a megnyugtatása, és annak közlése, hogy mindez az ő érdekében történik, és semmi baj nincs, ha nem tud valamit. Különben sem lepődünk meg, hiszen mi tanítjuk, szeretetünk eddig sem ettől függött. Humorral, kedvességgel jól oldható a feszültség, és így dicsérettel a végén jól lehet kezelni ezeket a helyzeteket is.
- A felmérés bemelegítő feladata az volt, hogy mindenki rajzoljon egy fát, egy embert, és egy házat. Ki is színezhette, vagy az maradt a végére, ha túl akkurátusan készült a rajz. A kisebbektől, vagy a kevésbé jó képességű gyermektől saját magát kértem, hogy rajzolja le. Volt, akinek úgy jött meg a kedve, hogy mellette én is rajzoltam egy másik lapon. Erre a munkára aztán ráírtam, hogy támogatás mellett, vagy másolással készült. Nagyon jó eltenni ezeket a munkákat, mert évenként össze lehet hasonlítani őket, látható a fejlődés. Ez egyébként a 44-es és a 61-es feladatnak felel meg.
Az ábrán 4 (kék) 5 (sárga) 6 (piros) csoportban felvett mérési eredmények láthatóak. A személyiség felmérő lap piros színe megmutatja, hogy az éppen 6. csoportban lévő fiú milyen viselkedésű, és összevetve a szociális képpel látható, hogy már igen sokat fejlődött, nagyon ügyes, önálló, nagyon sok jó képességgel, tudással rendelkezik még az írás, olvasás terén is.
Néhány feladat konkrétan a P-A-C-1-ből
- Kommunikáció negyed 8-116 pontig,
- Tevékenység (finommotorika) 15-119 pontig, és 17-120-ig a nagymozgás.
25.Élményekről összefüggően beszél: Mi történt tegnap este otthon? Mit ettél ma reggelire?
Segítségképpen egyéb nem túl régi saját élményről teszek fel néhány kérdést, ami előhívja az emlékképeket.
Ha a gyermek nem tud beszélni, akkor vagy kihagyom, mert olyan szinten van, hogy megközelíthetetlen., vagy megjelöltem a pontnál csillaggal, és egy képtörténetet raktam ki össze-vissza. A történet elejét elmondjuk, megmutatjuk az első képet, elmondtam ki van rajta, mit csinál,és megkérdeztem szerinted mi fog következni? Ráírtam a lap hátuljára, adott pont módosítása: történeti sorrend képek alapján.
Nem ugyanaz természetesen a feladat, de egy nem beszélő gyermektől nehéz a hosszú távú emlékezet felmérése, de mindenképpen emlékek kellenek, elképzelés a történet sorrendiségére, amelyhez tapasztalat kell.
75. Nagyon érdekes a hármas felszólítás, nincs logikai kapcsolat a három utasítás között, ez jól mutatja a nem beszélő verbális emlékezőképességét, a sorrendiség megtartását, komoly próbatétel! Ügyelni kell, hogy valóban ne legyen kapcsolat a feladatok között!
10. Különbségek: nemek között, képek alapján. Érdemes azokkal a szavakkal megközelíteni a képeket, amelyeket a gyermek használ, anya helyett, ha úgy hívja mami, stb. Életkort úgy határolom be, hogy megkérdezem, melyik képen vna ilyan idős, olyan korú, néni, mint az ő nyagymamája, és akkor szerinte melyik kép az, ahol szintén egy nagymama van?
27. A színes négyzeteket azonos színű egymás mellé rendeléséhez a 12 szín érdekében színes kartonból a logikai készlet nagy négyzetével azonos méretűre vágtam, színenként 2-2 db négyzetet. Megmutattam az első párt a kisebbeknél, de nem neveztem meg a színt, általában a pirossal kezdtem. Majd kértem, hogy ugyanígy folytassa. Ha nem volt jó a feladat, akkor is végig vártam, megdicsértem, és máris a következő feladatra tértem.
77. Elsorolja a hét napjait, felismeri milyen napon milyen tevékenységet végez. Nem beszélő gyermek esetében a csoport naptárát használtam. Azon megmutatta kérésre, melyiket szoktunk jelölni hétfőn, stb. Mikor mennek lovagolni, melyik napon van torna Erzsi nénivel, Anita néni mikor viszi őket gyógytornára stb. Lényeg, hogy én tudjam mennyire van tisztában a hét napjaival.
98. Az órát úgy állította be a nem beszélő, hogy felírtam az időpontot és azt állította be, illetve fordítva, én állítottam be egy időpontot, és annak a leírását neki kellett kikeresni 4-5 időpont közül.
11. Számfogalomnál a nem beszélő mutogatott a 11, 28 feladatnál, vagy megkértem, hogy a relációs jelet tegye oda, mutasson arra, ahol a sok van. Aztán keresse meg ahol kevés van, vagy 1 van.
Nyílván, az a gyermek, aki 8,9-es feladatot nem tudta teljesíteni, ez a feladta sem megoldható a számára.
A 82. 83. 100-tól a feladatokat nem kell feltétlenül ilyen formában felmérni, mert, ha az végzi a felmérést, aki tanítja a gyermeket, úgy is tudja milyen szinten ír, olvas a gyermek.
A teszt értékelése
A teszt eredményeinek kiszámítási módja, százalékos érték, amelyet úgy kapunk meg, hogy az adott területen elért pontok számát az életkor függvényében adott quadráns-al megszorozzuk. Alsó szakaszban minden nagyon hangsúlyos, majd hangsúlyosabb lesz a kommunikáció a középső szakaszban, a foglalatosság és a szocializáció lesz a nagyobb szorzó értékű, a felső szakaszban. Jól követi az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődését.
Súlyosabb állapotú tanulók PAC felvétele sokkal nehezebb, alapvetően, nem a gyermekkel kell elvégeztetni, inkább team megbeszélés.
P-A-C 2. a 16 évesen felüliekkel végzett felmérése megint más. Lehetőség van az interjúztatásra, amit azokkal a fiatalokkal remekül el lehet végezni, akik beszélnek. Nem beszélők esetében a szülőket kell bevonni, vagy megint csak team munkában kell a kollégákkal megbeszélni. A fiatalok rendkívül tudatosak, nagyon szeretik az ilyen jellegű felméréseket.
A személyiség-felmérő skála, a személyiség néhány vonását próbálja megvilágítani. A mérőskálák – 12 részterületen 1-5-ig jelölve súlyossági szempontból csökkenő értékben – kevésbé tényekre, inkább ítéletekre támaszkodnak. A skála 3-as szintje jelenti azt a toleranciának azt a fokát, amikor a közösség „megtűri a személyt”. A 4-es, 5-ös érték az, amikor az egyén jól beilleszkedett. A 2-es kisebb, és az 1-es nagyobb mértékben szembe kerül az általános elvárásokkal, komoly beilleszkedési problémát jelentenek.
Részterületei:
Kommunikációs készség; őszinteség; becsületesség; kapcsolatkészség; társakhoz való viszony; társas kapcsolatok; együttműködés; dominancia; munkához való viszony; önállóság az önkiszolgálásban; alkalmazkodás, kedélyállapot; szexualitás.
A pontokhoz tartozó leírások azt mutatják, hogy melyek azok a magatartásformák melyek tolerálhatók és elősegítik a fogyatékos személy beillesztését, illetve melyek azok, amelyeket az emberek nem tudnak elviselni.
Az ábrán egy 6. csoportos fiú személyiségképe látható.
A kommunikációs készséget, az őszinteséget a nem beszélő gyermek esetében megcsillagoztam és nem értékeltem, vagy odaírtam pl. erősen gesztikulálva kommunikál. A személyiség lapot minden évben új, és mindig azzal a színnel színeztem, amellyel a P-A-C-ét is.
A személyiségfelmérő lapok függvényében a közösség elviselése, a közösségbe való bekapcsolódás, az önállóság érdekében sok-sok fejlesztő feladatot tettem a tanmenetbe. Ezeket a beszédfejlesztés és környezetismeret, vagy az környezet és egészségvédelem, vagy a társadalmi ismeretek és gyakorlatok óráiba építtettem be.
Visszacsatolás a szülők felé
A szülői értekezleten megbeszéltük az eredményeket, amely segítette az együttműködést, a szabályok, elvárások tisztázását és annak megértését, hogy mit lehet elérni pont az ő gyermekével, és mi az, amiben még az elején tartunk a képességek, készségek terén.
A személyiségfelmérő lap igen pontos képet mutat egy gyermekről, így alkalom nyílt őszinte beszélgetéskre, hogy milyen problémákkal küszködnek otthon, és, hogy ezekkel ki hogyan bírkózott meg, vagy éppen miben kér segítséget.
Az FPI-ben 2008. novemberében megtartott előadásom alapján készítettem ezt az anyagot.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése