2011. október 31., hétfő

Az empátia élhetőbbé teszi a hétköznapokat


A közönség 2011. 10. 13-án a Corvin Művelődési Házban


Mondhatnám egyszerűen jó volt, túl vagyunk rajta, de ez abszolút nem illik ehhez a konferenciához, amelyen október 13-án több mint 120 ember vett részt.

Amikor 2009-ben megalkottuk a tréning programunkat, pontosan az vezérelt minket, hogy valami kézzel fogható választ, megoldást nyújtsunk a mindennapokban egyre erősebb, - eleinte „csak” - verbális erőszakra.

Számtalan tréningen azt éreztem a legnagyobb problémának, hogy szinte egyáltalán nem vagyunk tisztában azzal, hogy mit értenek meg abból, amit mi közlünk, a vágyainkat sokszor nem is merjük elmondani. Azonban előszeretettel osztunk tanácsokat, sőt ítélkezünk, és elvárásokat fogalmazunk meg. Tesszük ezt úgy, hogy mások/és vagy saját igényeinek, szükségletének (majdnem) teljes egészében figyelmen kívül hagyjuk.


A kulcsszó számomra is mindig az empátia volt, azaz a másik ember iránti nyitottság, elfogadás, megértés. Innen csak egy lépés az együttérzés és a dolgok közös megvalósítása az együttműködés.


De hogyan mutathatjuk meg, hogy nincs más út, mint egymás értékeinek újra felfedezése, értékélése, az individualizmus, a verseny közepette? Szeretnénk tudatosítani, hogy az ember, társas lény, magát (és a közelében élő embereket is előbb-utóbb) megbetegíti, ha megfeledkezik emocionális szükségleteiről, és nem használja önmagában szunnyadó empátiás készségét. Így egyértelmű volt a számunkra, hogy be kell mutatnunk tréninget.

Így, amikor elkezdtünk a 2. konferencia témáján gondolkodni, számunkra nem volt kérdés, hogy az empátiáról kell szólnia.

Amikor az első konferenciát Börönte Mártival elkezdtem szervezni - akkor az erőszakmentes kommunikáció jegyében –, sokkal többen akkor sem hittek nekünk. De se Mártát, se engem nem olyan fából faragtak, hogy mások hitetlensége visszatartson minket saját meggyőzősédünktől, akik ismernek minket, tudják, hogy előbb utóbb egy csapat vesz bennünket körül, és innentől már nem kérdés, hogy értelme van-e annak, amit csinálunk.

Még egy utolsó egyeztetés  a kezdés előtt
Elmondtuk hát ötletünket közelebbi és távolabbi barátainknak is, bizony kaptunk hamiskás megmosolygást, pici sajnálkozást: „szegények, majd meglátják, a mai világban az empátia senkit sem érdekel”. „Nincs piaca” mondták, „senki nem vevő rá, nézzetek körül mindenki irigy”, vagy „Ugyan már ki jönne el, kit érdekel ez a pátoszosság! Semmi értelme.”


A konferencia meghívója

Elhívtuk barátainkat, ismerőseinket június végén, hogy ötletünkhöz segítségüket, támogatásukat kérjük. 16-an ültük körbe egy nagyon szép terített asztalt, és amikor közel 3 órás megbeszélés után felálltunk mindenki tudta mi lesz a dolga. Tudtuk, hogy ki miben fog segítséget nyújtani, kihez keresünk kapcsolatokat, mihez várunk támogatást. Kik lesznek az előadók, és miről fognak előadást tartani, hogy az empátiát minden lehetséges módon „kívánatossá” tegyük.

Mindjárt kezdünk

Dolgoztunk sokat, kaptuk-küldtük az e-maileket, telefonáltunk, és lassan körvonalazódott minden. Kerestük a segítséget, de sehonnan sem érkezett anyagi támogatás, míg végül a XVI. kerület Polgármestere és a Corvin Művelődési Ház segített bennünket.

Nem akartunk nagy költséget a résztvevőkre róni – hiszen sok pedagógust szólítottunk meg, azt akartuk, hogy a részvételi díj ne legyen akadály - így szolidan, de a megkerülhetetlen anyagi kiadásokat fedezni tudtunk. Igen ez eddig szép, félig-meddig „normális” mondhatnánk, semmi extra.
 
Katona Ferenc a segítő családtag

Csakhogy: minden segítő, előadó, szervező, azaz MINDENKI INGYEN dolgozott!

Az egész konferencia adományokból, felajánlásokból jött létre, ma 2011-ben az empátia jegyében!  A fővédnök, védnökök, előadók, a konferansz, az éneklő gyermek és a táncoló fogyatékos fiatalok, mind-mind segítőnk volt, és CSAK szeretetből volt velünk!

 Sok-sok jó ember segített, ahová csak mentünk, azt mondták igen erre szükség van, és a rajzpályázatra megérkeztek az adományok a gyerek és családjaiknak. Lett rádiónk, aki vállalta a riportok készítését, lettek portálok, ahol ingyen ott lehetett a konferencia híre, segítettek PR és marketing szakemberek, hogy sokak jól értsék a konferenciánk hívó szavát.


Jöttek a segítők díszíteni, hozták a terítőt, a kancsókat, díszítették a termet, készítették a szendvicseket, sütötték a süteményeket. A családtagok segítettek rendezésben a technikai lebonyolításban, a grafikai tervezésben,  volt, aki a nyomtatott sok anyagot, voltak, akik matricákat vágtak, csomagoltak. Eljött a barátunk közel 200 km-ről, aki befizette a részvételi díját és szeretetből fényképezett. 

A segítő barátok, támogatók

Ott voltunk a nagy napon és nem hittünk a szemünknek magunk sem, hogy megtelt a terem!

Igenis ma 2011-ben több mint 120 ember kíváncsi volt, egy konferenciára, amelynek a mottója ez volt:  ”Empátiával a harmonikusabb világért!”.

Elkezdődött a konferencia
A köszöntők és a köszöntő levelek igazán szépek voltak, Csépe Valéria az első konferencia fővédnöke és Gáncs Péter Püspök is elküldte üzenetét, megerősítve bennünket abban, jól tettük, hogy ma együtt vagyunk.

Zsiga László színművész volt a konferansz

Kovács Péter országgyűlési képviselő, XVI. kerület polgármestere, a konferencia védnöke büszke volt, arra, hogy ami a XVI . kerületből elindul Márta által az jó és nemes ügy, arra is ígéretet tett, hogy akárhányadik konferencia lesz, a kerület mindig támogatni fogja.

Kovács Péter  védnök megnyító beszéde

Poszonyi Monika a konferencia védnöke egy igazán remek történettel adott bíztatást és útmutatást is egyben! Egy amerikai iskolában sok-sok diák kiváló eremdényt ért el az életben az évek hosszú sora alatt. Vizsgálatba fogtak a tudós professzorok mi az oka az életben nyújtott kíválón teljesítménynek, amikor ezek a diákok nem igazán voltak kiemelkedőek, különlegesek.

Egy közös vonást találtak, mindegyket ugyanaz a tanító tanította általános iskolában. Megkérdezték az idős tanárt, mi volt a titka, hogy ennyi kiváló tanítványt tudott faragni a diákjaiból. A tanítónő válasza csak ennyi volt: "Én csak szerettem őket!".

Pozsonyi Monika védnök


A XVIII. kerületből hívtam meg volt tanítványaimat is nevelő értelmi fogyatékos napközi otthonból a Gyöngyvirág tánccsoportot. Liszt II. Magyar Rapszódiájára táncoltak, vezetőjükkel Baloghné Horváth Máriával.

Az egyik résztvevő ezt írta a konferencia után nekem visszajelzésképpen e-mailben: „Nagyon megható volt a tánccsoport. Engem, amíg táncoltak a hideg rázott, és majdnem sírva fakadtam.”


A Gyöngyvirág tánccsoport

XVIII. kerület Gyöngyvirág tánccsoport

A Kék Madár kamarakórus énekkel vonult be a terembe, kedves, szép énekükkel tökéletesen elvarázsoltak mindannyiunkat Herbertné Balogh Gabriella karvezetésével.


A Kék Madár kamarakórus



Dr. Buda Béla volt a fővédnök - aki számomra az empátia legértőbb szakembere - egy végtelenül remek előadást tartott nekünk! A legfontosabb mondata számomra - és szerintem egyben a konferencia üzenete is -: az empátiának humanizáló hatása van, amely hozzásegítheti az embereket a másik ember megértéséhez, elfogadásához!

Dr. Buda Béla fővédnök


Dr. Buda Béla előadása

Az empátia meghatározása Buda Bélától
Az iskolában van teendő bőven empátia ügyben is!

Óvónők – Pintér Krisztina és Vasvári Tünde - készítettek egy videót, hogyan is beszélnek a
6-7 évesek arról, hogy milyen a rossz beszéd, és milyen a szép beszéd. Elmondták, hogy akkor is lehet szépen beszélni, ha valaki ráüt a kezére, és meg kell kérdezni, miért tette! Vajon hová lesz ez a tudásunk akárcsak 1-2 év múlva?


Pintér Krisztina és Vasvári Tünde

Ezeknek a gyerekeknek - az óvónők reményei szerint -, nem fog megváltozni a kommunikációjuk, empatikus készségük fejlődni fog, mert a Móra iskolába fognak menni, ahol első osztálytól kezdve folyik az életre nevelés, külön tantárgy keretében. Az igazgatónő, Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella elmondta az előadásában, hogy ez nem „egy tantárgy”, hanem egy iskola életfelfogása a takarító nénitől az igazgatóig bezárólag.


Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella

A "Móra" életre kelt programja
Farkas Erzsébet arról beszélt, hogy a gyerekeink tanítanak meg szeretni, gyermek képekkel illusztrálta történeteit. 


Farkas Erzsébet

Farkas Erzsébet előadása

Börönte Márta most is egy kis mosolyt varázsolt mindenki szívébe, amikor színpadra kérte az első konferencián kézben tartott kisgyermeket, hogy lám a testvére is megérkezett idő közben. 

Van tehát kiért tenni, hogy amikor majd elhagyják az otthont ezek az apró gyermekek, és megkezdik közösségi életüket, addigra az empátia minden óvodában, iskolában az együttműködő kommunikáció révén jelen legyen!

Börönte Márta

Sokan igen megdöbbentek, amikor egy szülő, Móricz Edit állt fel a színpadra, és bejelentette, hogy autista gyermekével megélt eddigi életét fogja röviden bemutatni. Nem szokványos, hogy egy szakmai konferencián egy érintett szülő kiáll a közösség elé, és előadja legbensőbb vívódásainak történetét!
 
Móricz Edit

Móricz Edit előadása

Könnyeikkel küszködtek többen is a közönség soraiban, amikor hallották az autista kislányát egyedül nevelő anyuka beszámolóját a sorozatos megaláztatásokról, kirekesztésekről, egyedül létről, bánatról, kilátástalanságról. Nagyon büszke voltam Editre! Nekem, mint gyógypedagógusnak különösen fontos volt, hogy a hallgatóságban ülő tanárok, orvosok, pszichológusok – szakemberek - szembesülhessen érzelmileg kívülállóként, azt, hogy mit él meg egy fogyatékos gyerek anyukája, miközben keresi a helyét a világban.

Olyan végtelenül könnyen törünk pálcát mások felet, imádunk ítélkezni, meg jól megmondani, mit és hogyan csináljon a másik. (Kibicnek semmi sem drága, nem vagyunk érintve!) Ezért is kértem fel Editet az előadásra, és boldog voltam, hogy elvállalta ezt a nem kis feladatot! Szerettem volna a lehető leghitelesebben érzékeltetni, hogy milyen empátiára van szükség egy ilyen helyzetben!

Mindenki gondolkodjon el azon, hogy megérti-e - barátként, rokonként, tanárként, orvosként, mentálhigiénikusként -, emberként, hogy egy anya igenis szereti a fogyatékos gyerekét! Nem akarja fogyatékosnak tudni, szembe megy a tényekkel, hazugságot kiállt, és első lépése, kérdése, tiltakozása az, hogy tévedés! Elszántan küzd azért, hogy igenis megmutatja, hogy Ő mindezek ellenére meg fogja gyógyítani a gyerekét?! Hogy aztán amikor kétségbe esésében segítséget vár, mit érez, amikor helyette lenézést, megalázást, kioktatást kap?! És mindig fel kell állnia és tovább, „végig kell mennie az úton”, mert a gyerekéről van szó!

Végül kapott segítséget egy óvodában, szinte alig hitte el. Itt hallottak már autizmusról, de nem volt dolguk ilyen gyermekkel, viszont látták, hogy egy kislány áll előttük, és senki más, miért is ne járhatna ide, hiszen sok másik kislány, na persze kisfiú is jár ide, ezért óvoda az óvoda. „Bevállalták”, nem szakszerűen, speciális fejlesztéssel ellátva, hanem csak úgy „szeretetből”. És lettek barátai, és új élete az anyukának is!

Azóta már iskolája is van, speciális oktatásban részesül, az ő igényeinek és fejlesztésének megfelelő szegregált iskolában. Itt meg tanult már írni és olvasni is, és szeret iskolába járni. Igen, ez a lényeg, mindenkinek az egyéni szükségleteinek megfelelő oktatásban kell részesülnie!

Móricz Edit büszke a lányára!
Ammerné Nagymihály Emilia nem kevesebbet mutatott meg a résztvevőknek, mint azt, hogy a fogyatékosok helye hol is van ma az oktatásban és milyen szabályozásai vannak, és főképpen lesznek. A legfontosabb üzenete az új oktatási koncepciónak, hogy ismét a fogyatékosokkal a gyógypedagógusoknak kell foglalkozni, a fejlesztő pedagógusoknál többre van szükség a fogyatékos tanulók szükségleteinek kielégítéséhez.


Ammerné Nagymihály Emília

Ammerné Nagymihály Emília előadása

Ezzel együtt tehát a fogyatékos tanulók integrációja nem áll meg, hanem jobbá válhat, ha pl. olvasás órán úgy tanul olvasni, abban a tempóban, ahogyan számára megfelelő. Nem neveti ki senki, százszor vissza lehet térni egy hangzó hibára, akkor sem foga senki csúfolni. Mert csak azok lesznek együtt vele, akik maguk is segítségre szorulnak, vagy éppen egy gyógypedagógus, aki szeretettel, dicsérettel fogja őt bíztatni.


Azonban, ha visszakerül az énekórára, rajz órára, vagy délután egy közös kirándulásra az osztályba, még bőven van mit tennie az osztályfőnöknek, ének tanárnak, napközis tanárnak abban, hogy a fogyatékos gyermek, vagy magatartás zavaros, vagy roma megtalálja a helyét, és elfogadják a társaik is.

Az „Együttműködő kommunikáció - önismereti tréning” a tanároknak, szakembereknek, de szülőknek is azt mutatja meg, hogyan lehet szavakkal empátiát adni és kapni, a sikeres együttműködés érdekében. Ezért is kapta a tréning program ezt a nevét: „Párbeszéd szívtől szívig”.

"Az együttműködő kommunikáció - önismereti tréning"

A teremben sokan ültek ott azok közül a kollégák közül, akik részt vettek tréningünkön, amely igazán jó érzés volt! Az együttműködés feltétele, hogy legyen erre nyitott közeg, és azokban az iskolákban, ahol megvalósították a csoportos feladat kidolgozást, a projekt munkát, ott sokkal kisebb ez esély a mélyebb konfliktusoknak, kirekesztésnek, verbális agressziónak. Azonban ehhez sokkal jobban kell ismerni önmagunkat, egymást, amelyet sosem késő elkezdeni megismerni!



Katona Erzsébet előadása
A tréning első részben objektív elemekkel, azaz tesztekkel, is megvizsgáljuk kinek milyen a személyisége, a konfliktuskezelő stílusa, interperszonális kommunikációs képessége. Azaz, mennyire képes másokra figyelni, ha konfliktusba kerül kiabál-e, vagy csak hagyja a dolgokat megtörténni, aztán lesz ideges, vagy éppen számára a tények a legfontosabbak, és minden más zavaró körülmény, különösen, ha ez érzelem! (Van, aki a mai napig dolgozik a tréningen kapott teszt eredményekkel, hogy javítsa empátiás képességét!)


Tesztek grafikai képe


Megmutattam, hogy érdekes játék, ha abba gondolunk bele, milyen virág alakot öltenénk, ha lehetőségünk lenne virággá változnunk! (Volt, aki megsúgta a konferencia után, hogy ő bazsarózsa szeretne lenni.)

Önfeltárást segítő gyakorlat

Különösen érdekes gyakorlatról beszéltem, amely az együttműködés különböző szintereit szimulálja. Elmondtam, hogy a gyakorlat során a legtöbbször bebizonyosodik, hogy ha nem áll minden eszköz a rendelkezésünkre, akkor a legritkább esetben nézzük meg a lehetőségeteket, nem kérünk – pedig tudjuk, hogy lehet! -, hanem saját erőből megoldjuk, ahogy lesz, úgy lesz alapon. Inkább a minőségből adunk le, hiszen nem tudjuk jól megcsinálni, de cserébe hisszük, hogy kreatívok vagyunk, mert megoldottuk kérés nélkül, „saját kútfőből” a feladatot.

Azonban amikor mélyen feltárjuk az okokat, bizony az derül ki, hogy azért nem kérünk, mert FÉLÜNK AZ ELUTASÍTÁSTÓL! Nem tudjuk kezelni, és mivel negatív élményre számítunk – NINCS BIZALMUNK - ezért inkább meg se próbáljuk, akkor biztosan nem ér csalódás minket. Igaz, tudjuk, hogy nem jól végezzük a dolgunkat, de ezt inkább felvállaljuk, mint azt, hogy akár nyíltan is elutasíthatnak. Nem hiszi senki sem, hogy, ha kér, akkor kapna is, így nem is indul kipróbálni.



Egy izgalmas együtműködést fejlesztő gyakorlat

Ez egy komoly gyakorlat, amelynek során bizony sokan párhuzamot vonnak egy-egy iskolai értekezlet, megbeszélés eseményeivel, és látják így utólag is, előfeltételezésük nem állja meg a helyét. Hiszen a gyakorlat végén elmondják rendre a többiek, aki kért kapott, és a többiek is azt mondták, miért ne adtak volna, megoldották volna, hogy mindenkinek jusson, íme, lett felesleg bőven!


A második modul kapcsán bemutattam egy igen népszerű gyakorlatot, amikor is szerepjáték alkalmával 3 diák bepanaszolja a dékánnál a professzort, hogy unalmasak az előadásaik. Igazán sokféle megoldást láttunk már, de mindegyikben az a közös, hogy ilyenkor előjönnek a saját diákkori élmények, amelyek pedagógusok esetében különösen érdekesen vegyülnek saját mostani tanári élményeikkel.

Vitatkozás, önérdekérvényesítés és szerepkonfliktusok
Megnyilvánul egy-egy alakításban a szakmai meg nem értés, a diákok „sértő” stílusa – mi mindent megtehetünk -, az „Én vagyok a Tanár” felsőbbrendűség, vagy az együttműködési hajlandóság. Azonban rendre elbukott az együttműködési kísérlet, mert a vezető-vezetett, az alá-főlé rendeltségben a szituáció szinte minden esetben hatalmi szóval zárult le, autokrata döntéssel. Ahogy az életben is a legtöbbször! Nagy lehetőség ennek a gyakorlatnak az elemzése az együttműködés és a problémamegoldás kommunikációjának, önérdek érvényesítés gyakorlására.
Az együttműködő kommunikáció sikerességét, a konfliktuskezelés módját, más szituációban is bőven kipróbálhatják a tréningen résztvevők, miközben visszajelzéseket kapnak arra, hogy ők adott helyzetben, mások számára érzékelhetően milyen módon kommunikáltak. Hiába akarunk jól kommunikálni, ha azt a másik nem annak látja. Tudnunk kell, visszajelzéseket egyértelművé kell tenni, hogy valóban a másik is azt látja, hallja, érzi, amit mi szeretnénk, hogy lásson, halljon, érezzen. Mindeközben azonban mi is kíváncsiak vagyunk arra, hogy éppen ezért ő mit lát, mit hall és mit érez. Ez az empátia a gyakorlatban: egymásra figyelés, megértés, elfogadás.


"Mindenki fogyatékos valamiben!"

A legnehezebb próbatétel a 3. modulban van, több gyakorlatban is. Az egyik során néhány csoporttag egy kicsit mássá változik. Van, aki kap egy mankót, más a fülére fülvédőt, megint más a szemére maszkot, és van, aki azt csinálhat, amit akar, nem igazán érti, amit neki mondunk. (végre rosszalkodhatnak, mondják ilyenkor sokan), ő az értelmi fogyatékos.


Labdázunk, vannak szabályok, amit be kell tartani. Mentorokat kapnak a „fogyatékosok”, akinknek az a feladatuk, hogy támogassák, védjék és sikerélményhez jutassák társaikat, aktívan vegyenek részt a játékban. Bizony van kavarodás rendesen, és a végén csak azt látjuk, hogy a mentorok dobnak, kapnak, adják a társuknak, de újra csak ők aktívak, mert nincs elképzelésük, hogy hogyan segíthetnék társukat a sikerhez másképpen, minthogy ők csinálják meg helyettük a dolgokat.


Nagy tanulság ez mindenkinek, amikor a feladatot megbeszéljük! Nem lehet olyan tempóban játszani, mint ahogy azt megszoktuk, de ezt senki sem akarja visszavenni, inkább a társukat vonják ki a játékból, vagy úgy segítenek, hogy azért ne akadályozza a többieket. Ahogy az az életben van. Igazodjon a fogyatékos, vagy mi igazítjuk a többséghez, de senki sem akar lemondani a dolgairól, másképpen viselkedni, háttérbe vonulni, csak azért, mert a társunk más!


Katona Erzsébet gyógypedagógus 

A gyakorlat mindig komoly hatással van miden résztvevőre, sokan megsiratják eddigi énüket is, mert eszükbe jut egy-egy helyzet, amikor másképpen kellett volna tenniük, de már nincs módjukban. Nagy katarzisokat élünk meg, amely önmagában is az empátia hatalmas előhívója, tanítója, ahogyan azt Buda Béla is mondta, gyakorolni kell az empátiát! A tréningen mi alapvetően ezt tesszük mind a 30 órában, empátiát adunk és kapunk!



A negyedik modulban az énvédelemre helyezzük a hangsúlyt, hogy hogyan is lehet a hétköznapokban asszertív az ember. Hogyan mondjon dolgokra nemet, anélkül, hogy másokat megbántana, de saját magának se okozzon gyötrelmet, azzal, hogy olyat tesz, amit valójában nem szeretne.  A tréning során különféle relaxációs gyakorlatok is végzünk – és amelyből Márti be is mutatott egy párat a konferencián -, mert a stresszoldáshoz az is kell.

Megmutatjuk a könnyű mosoly technikáját, ami nem azonos az amerikai mosollyal. Ez egy belülről jövő, friss mosoly, ami arról szól, hogy mi jól vagyunk, harmóniában vagyunk önmagunkkal, és ez annyira így van, hogy megmutatjuk. Annak is, aki pénztárosként mérges, ajándékozunk egy mosolyt – telik rá, hiszen mi harmóniában vagyunk -, és lám ő sem lesz már annyira mérges. Vagy pedig csak úgy szólunk egy ideges utastársunkhoz, aki nehezményezi, hogy közel állunk hozzá, hogy egy mosoly kíséretében elnézését kérjük. Már nem is bosszús, és maga sem tudja miért.
Ajánlott naponta többször alkalmazni!

Oly egyszerű és mivel ránk is pozitívan visszahat, érdemes hát gyakorolni, és a végén észre sem vesszük, hogy mitől is szebb a világ. És lám, aki e sorokat olvassa bármiért is mosolyog, mégiscsak mosolyog! És mosolygó arckifejezéssel ugye nem lehetünk egyszerre mérgesek is? Mindkettő izommozgás, miért nem lehetne ez a jobbérzést adó, a mosoly, a több mindennapjainkban?



Életképek a tréningről



Egy mesét mondtam el zárásképpen egy királyról, akinek 3 fia volt. Nagyon megbetegedett és a legrátermettebb fiára akarta hagyni a királyságot. Azt kérte, hogy hozzanak jelképet arról, hogy akarják vezetni az országot. Ahogy az lenni szokott a mesében, a legkisebb fiú hozta a megoldást, a háromlevelű lóherét, hiszen pont 3-an vannak, és a legkisebb fiú szerint csakis együtt képesek olyan jól kormányozni az országot, hogy az méltó legyen az apai hagyományokhoz. A király megfontolta a döntését, és szétosztotta a lóherét a fiúk között, hogy kormányozzák együtt az országot.


Egy kis házi feladat empátiából ...
Én is adtam minden résztvevőnek egy lapot, amelyet a regisztrációkor mindenki megkapott, és egy lóhere volt rárajzolva. Azt írtam mellé, hogy mindenki gondolja el, hogy mit tehetne jobban, hogyan figyelhetne másképpen családjára ismerőseire, hogy abból megértés, empátia sugározzon.


Ebben a csomagban volt egy kocka is, aminek azt a nevet adtuk „Szívtől szívig” dobókocka és a szeretet 5 nyelve van rajta és a hatodik a csend, hiszen a kockának 6 oldala van.

A "Szívtől szívig - dobokócka" használatához

Én hiszem, hogy akik a konferenciáról hazatértek - többek között Kiskunfélegyházára, Nyíregyházára, Veszprémbe, Bakonyszentlászlóra, Nagyszékelyre, Zákányszékre, Bátonyterenyére, Bényére – már „dobtak” egyet a kockával és el tudták mondani, hogy számukra minőségi időt jelentett a konferencia.

Talán már azt is tudják, hogy az elismerő szavakra éppúgy szükségünk van, ne fukarkodjunk vele hát! Az ölelés, az érintés csodákra képes, nem érezzük magunkat egyedül, – ahogy egy videót is bejátszottam az előadás elején látható volt, a Vörösmarty téren egyik karácsonykor adott „ingyen ölelés” akció - .

Azt is megtapasztalták a konferencián (is) talán, hogy az ajándékozás része kell, hogy legyen az életünknek, nem csak adni, kapni is jó, és fordítva! No és, hogy a tettek milyen sokat számítanak, azok az apró szívességek melyeket másoknak teszünk meg, melyről néha a legszebb úgy emlékezni, ha csendben ülünk, és figyeljük egymás lélegzését, mert együtt lenni a legjobb!

Kerekasztal beszélgetés
Még fél nyolckor is együtt voltunk

Eljött hozzánk Soma is, aki leírta az élményeit a Nők Lapja Café oldalán, akár már most olvasható a cikke.

Soma is eljött közénk

Milyen volt hát ez a konferencia?



Nekünk szerzőknek csoda és bizonyosság, hogy van igény arra, amit teszünk, az emberek szeretnének jobbá válni, és ehhez várják a segítséget, és tesznek is érte, hogy megkapják.


Nagy Róbert büszke arra, hogy a Tudás FM támogatta a konferenciát

A résztvevők az alábbiakat írták a II. Országos Szakmai Konferenciáról, melynek mottója az ”Empátiával a harmonikusabb világért” volt, és október 13-án volt a XVI. kerületi Corvin Művelődési Házban került megrendezésre:
  • „Kellemes meglepetés volt az egész rendezvény hangulata, szépsége."
  • „Köszönöm, hogy részt vehettem a konferencián a magam és a barátnőm nevében is.”
  • „Gratulálok a rendezvényetekhez és nagyon köszönöm a meghívást!"
  • „Szuper jó volt ez a konferencia! Amit én kaptam: az rengeteg impulzus, nagyon motiváló volt! Köszönöm!"
  • „Köszönöm, nagyon jól éreztem magam, nagyon tetszett!!! Profik voltatok!”
  • „Szeretettel mentem, és köszönöm, hogy hívtál, és ott lehettem a konferencián.
  • „Köszönöm, hogy megtiszteltetek, örömmel vettem részt a konferencián és nagyon örülök annak, hogy jól sikerült.”
  • „Nagy örömmel vettem részt a konferencián. Véleményem szerint a konferencia színvonalas, jól megszervezett, informatív volt!”
  • „Köszönöm a meghívást, ha bármikor úgy gondolod, hogy segíteni tudok, szívesen megyek!”


A technikához is empatikusak voltunk

A TUDÁS FM rádió honlapján hallgatható meg a konferencián készült riportok!  


Készül az interjú Buda Bélával

http://www.tudas.fm/
  
       A fotókat Bajnai Noémi  és Mészáros Tibor készítette.


Sok szeretettel elkészült a DVD a konferencia teljes anyagát bemutatva, melyet Börönte Mártától lehet megvásárolni 4000 Ft/db áron.
                    

Csillaggyertyafény Alapítvány  (1161 Budapest, Hősök tere 11.)
Telefon: 06-1-405-4877


 Üdvözlettel: Katona Erzsébet  06-30-5858-198  E-mail: trening@alitera.hu


A konferencia DVD borítója
Katona Erzsébet és Börönte Márta a konferencia létrehozói 


"Nem taníthatunk semmit az embereknek, csak segíthetünk nekik, hogy felfedezzék a dolgokat önmagukban."
                                                                             Galilei 

2011. augusztus 27., szombat

Meghívó a II. Országos Szakmai Konferenciára

"Empátiával a harmonikusabb világért!"



„Párbeszéd szívtől szívig”

M E G H Í V Ó



2011. október 13.
II. Országos Szakmai Konferencia


Pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak, orvosoknak, lelkészeknek, mentálhigiénikus szakembereknek, pszichológusoknak, szociális szakembereknek, rendőröknek, szülőknek
és a téma iránt érdeklődőknek.

Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház
1165 Budapest; XVI. kerület,Hunyadvár utca 43/B.

FővédnökDr. Buda Béla pszichiáter, pszichoterapeuta

Védnökök

Kovács Péter polgármester, országgyűlési képviselő

Pozsonyi Monika területi szociális szolgáltató intézményvezető -Balatonkenese, MOGYESZ elnökségi tag

A konferencia házigazdája Zsiga László színművész


PROGRAM


13:00- 14:00 – Regisztráció
14:00 – Ünnepi megnyitó - Kovács Péter polgármester
Köszöntőt mond
Pozsonyi Monika intézményvezető
Tánc a szíveknek:
Gyöngyvirág Tánccsoport (XVIII. kerület) - Baloghné Horváth Mária vezetésével


Empátia gazdagító jelenléte életünkben


I. rész (14:30-15:30-ig)

- Empátia – család – emberi fejlődés -Dr. Buda Béla előadása
- Szeretetnyelvre hangolva - óvodás korú gyermekek együtt érző kommunikációja - Pintér Krisztina- Vasvári Tünde óvónők (XVI. kerület)
-Iskolánk a „ MÓRA” életre kelt Pedagógiai Programja, Érzünk Létezünk Egészségben Te Érted…….?! - Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella intézményvezető ( XVI. kerület )


II. rész (16:00- 17:45-ig)

- Ének a szíveknek: Kölcsey Ferenc Általános Iskola (XVI. kerület) Kék Madár Kamarakórus előadása – vezényel: Herbertné Balogh Gabriella karvezető
- Empátia segítségével leomlanak a közénk épült falak - Móricz Edit szülő
- Integráltan szegregálva? A fogyatékos gyermekek ellátásánaklehetőségei a mai magyar közoktatási rendszerben és az ellátási forma hatása a benne szereplőkre - Ammerné Nagymihály Emília gyógypedagógiai tanár, közoktatási szakértő -
- Az empátia kincses ládájából - Börönte Márta evangélikus lelkész, mentálhigiénikus szakember, társtréner, az Országos Szakmai Konferencia elindítója
- Párbeszéd szívtől szívig” - az együttműködő kommunikáció, akkreditált önismereti tréning bemutatója - Katona Erzsébet gyógypedagógus, önismereti tréningvezető
- A lélek nyelve a szeretet - Gyermekeink tanítanak szeretni - Farkas Erzsébet spirituális pszichológia, transzperszonális terapeuta


-Gyermekrajz pályázat - díjak átadása


Kerekasztal beszélgetés - (17:45-19:00)


- Börönte Mártával és Katona Erzsébettel a II. Országos Szakmai Konferencia megálmodóival és az előadókkal.



A konferencián szerény vendéglátással kedveskedünk a résztvevőknek.


Jelentkezési határidő: 2011. szeptember 30.


Részvételi díj: 3000 Ft/fő

Ide kattintva máris regisztrálhat!

A rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, így a helyszínen nem lehetséges a befizetés! A regisztráció akkor érvényes, amikor a számlára beérkezik a részvételi díj. Akadályoztatás esetén a regisztrálás más személy részére átruházható, azonban a regisztrációs díj visszafizetésére nincs lehetőségünk.

Amennyiben segítséget szeretne kérni a jelentkezéshez, írjon bátran a trening@alitera.hu email címre. Megértését és együttműködését előre is köszönjük!

A 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet 5§ (6) értelmében igazolással az intézményvezető saját hatáskörben a konferencián való részvétel kredit pontjait a továbbképzéshez beszámíthatja.
Szervezők- Csillaggyertyafény Alapítvány – Rákosszentmihályi Evangélikus Egyházközség - Börönte Márta1161 Budapest, Hősök tere 10-11.
Telefon: 06-1-405-4877
http://gyertyafeny.lutheran.hu/


- ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. - Katona Erzsébet1188 Budapest, Nemes utca 111.
Telefon/fax: 06-1-294-4205
http://oriasveszely.blogspot.com/



Támogatók

- XVI. kerületi Önkormányzat - http://www.budapest16.hu/
- TUDÁS FM rádió - „Az oktatás és a kultúra rádiója” http://www.tudas.fm/



A Corvin Művelődési Ház megközelíthetőség tömegközlekedéssel: Az Örs vezér tere metróvégállomástól induló HÉV Imre utcai megállójánál, illetve a 176E és 276E autóbuszok Hunyadvár utcai megállójánál található.

A konferencián megvásárolható az I. Szakmai Konferencia DVD anyaga 3000 Ft-ért, valamint Börönte Márta "Csillaggyertyafény" könyve 3000 Ft-ért.


"Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja mások énekét is szépnek.”
Babits Mihály
Szeretettel várjuk jelentkezését:Börönte Márta és Katona ErzsébetTelefon: 06-30-58-58-197
email: trening@alitera.hu


2011. július 6., szerda

Számolás-mérés előkészítése és elemei




Számolás-mérés előkészítése és elemei foglalkozások az értelmileg akadályozott gyermekek iskolatípusában



1. 1. Bevezetés

Az értelmileg akadályozott gyermekeknek is szükségük van a világ legegyszerűbb mennyiségi és térbeli viszonyai közötti tájékozódásra.

Mint minden más területen, a gyermek szűkebb környezete tárgyainak, jelenségeinek vizsgálata, megfigyeltetése, a velük való cselekvések segítségével történik, mellyel a legegyszerűbb mennyiségi tulajdonságok felismeréséhez vezetjük.

A folyamatos és sokoldalú gyakorlásra nemcsak a számolás-mérés elemi foglalkozásokon, hanem a környezetismeret és beszédfejlesztésben, a munkatevékenységek legkülönbözőbb formáiban, az önkiszolgálásban, játékban, a mozgás és ritmusnevelésben, testnevelésben is lehetőség van.

Szoros kapcsolat van az egyes foglalkozások ismeretei között. Így például az időbeli, térbeli tájékozódás, a térbeli kiterjedések (környezetismeret), a különféle alak szerinti válogatás, soralkotások (beszédfejlesztés, írás-előkészítés, ábrázolása-alakítás). A különféle névutók használata, a térbeli kiterjedések meghatározása, vagy számlálás.



Például:





  • a kisebbeknél: hány kereke van az autónak, melyik a nagyobb állat, melyik a magasabb, kinek a gyöngyfűzére a hosszabb, rövidebb, vagy ugyanakkora, ki épített magasabb tornyot, kinek van több ceruzája, kinek van kevesebb ital a poharában.


  • a nagyobbaknál: hány tojást kell még hozni, mennyit mutat a mérleg, hány óra van, hány fokot mutat a hőmérő, hány forint a szappan, stb.


Nos, azért, hogy az értelmileg akadályozott tanulók a számolás-mérés elemi ismereteit megszerezzék, és alkalmazni is tudják, speciális fejlesztési elveket kell megfogalmaznunk és alkalmaznunk (mint a mi gyermekeink esetében tesszük ezt mindenkor.)


1. 2. A foglalkozások elnevezése

A foglalkozás elnevezése:
számolás-mérés előkészítése/ elemei, az iskolában adott lehetőségeknek megfelelő keretet jelöl, bizonyos fokig önkényesen, nem a matematika meghatározott fejezete alapján. Emellett azonban híven követi a mennyiségek megismerésére irányuló gyermeki gondolkodás fejlődésének menetét.

A foglalkozások előkészítik a mennyiségi és térbeli tájékozódást azzal,
hogy a megzavart fejlődés miatt hiányzó, vagy hiányos gyermeki tapasztalatokat, mennyiségélmény terén, pótolják.


A foglalkozások alkalmával különféle feladatok végzésével, játékos, szemléletes, változatos eljárással próbáljuk a számolási kedvet felkelteni. Fontos megjegyeznünk, hogy a számolás hasznosan szolgálja a gyermek gondolkodásának fejlesztését is. Nem csak azzal, hogy elsajátít bizonyos mennyiségi ismereteket, hanem az ismeretek elsajátításának jellegénél fogva, az elemi gondolkodási műveletek használatával: összehasonlítás, azonosság, különbség észrevétele.

Tulajdonképpen, a legfontosabb célunk a számolás tanításával az, hogy a felnövő értelmi fogyatékos fiatalok számára biztos támaszul alakítsuk ki annak tudatát, hogy a valóság mennyiségi összefüggéseinek figyelembevétele a mindennapi élet valamennyi mozzanatában nagyon fontos.


Nagyon fontos tudatosítanunk a fiatalokban, hogy minden olyan esetben, amikor erre szüksége van, kérje a felnőttek segítségét. Főképpen 7-10 csoportig, illetve a 11-12 évfolyamon, amikor a fogyatékos fiatal a tágabb környezettel megismerkedik, igényei, vágyai bővülnek, szükséges, hogy tudja, a tárgyak, eszközök számára értéket jelentenek, és ezt pénzben is ki lehet fejezni. Ha valamit nem ismer, vagy nem tud kiszámítani, a felnőtt, a szülő, vagy a munkavezető tanácsa számára hasznos.



2. 1. A foglalkozások anyaga

Az oktatás alapját képező fejlesztési szakaszok és elérendő minimum szintek

A nagymértékű eltérések miatt a tartalmi szabályozás fejlesztési területek kijelölésével történik. Azoknak a képességeknek a kialakítására, fejlesztésére kell a főhangsúlyt fektetni, amelyek közvetlen segítséget adnak az élet feladataihoz, és egyben felkészítik a tanulókat arra, hogy képességeikhez, adottságaikhoz mérten minél eredményesebb legyen a szociális beilleszkedésük. A különböző károsodásból eredő nagyfokú lemaradást kell csökkenteni és az egész személyiség fejlesztését kell megvalósítani a habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokon.



Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely törekszik a képességei maximumának elérésére.



Alsó szakasz: 1-3 évfolyamig tart. - Iskola-előkészítő időszak, az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, továbbá a nyelvi kommunikációs képességek, időbeli-térbeli tájékozódást segítő képességek, valamint az együttműködés képességének és a szokásrendszerek kialakítása történik játékos fejlesztési formákban.
Számolás-mérés előkészítése - minimális teljesítmény: Elemi szinten ismerjék a közvetlen közelükben található szolgáltató és társadalmi intézményeket. Ismerjék a családi és a nemzeti ünnepek jelentőségét. Az eseményeken kultúrált viselkedés elemi szabályait tartsák be. Ismerjék a közvetlen közelükben használható közlekedési eszközöket, felnőtt segítségével használják azokat. A térbeli tájékozódást kifejező fogalmakat a gyakorlati helyzetben ismerjék fel. Ismerjék fel a gyakran használatos tárgyak tulajdonságait, vegyék észre az elemi szintű mennyiségi viszonyokat. Legyenek képesek az alapszínek felismerésére, megnevezésére. Képesek legyenek sorozatok kialakítására, leképezésükre.



Középső szakasz: 4-6. évfolyamig tart. - Alapozó időszak, a valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása történik, kiemelve a mindennapi önkiszolgálást, valamint a házi munkában ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. Továbbá a jel- és szimbólumrendszer képességének alakítását is folytatjuk. A súlyosabb sérült gyermekek a többiekkel együtt haladnak és az időszak végén kapnak felmentést a kultúrtechnikai jellegű tantárgyak tanulása alól.
Számolás-mérés elemei - minimális teljesítmény: Elemi szinten tájékozódjanak a környezetükben lévő szolgáltató és társadalmi intézményekről, szerepükről, igénybevételük módjáról. Legfontosabb személyi adataikat gyakorlati helyzetben tudják használni. Ismerjék a családi és nemzeti ünnepek jelentőségét, az eseményeken tartsák be a kultúrált viselkedés legfontosabb szabályait. Ismerjék a legfontosabb közlekedési eszközöket, felnőtt segítségével használják és alkalmazzák azokat. Az intézményen belül alakuljon ki az önálló közlekedés képessége, a közlekedéssel kapcsolatos szokásokat alkalmazzák. A térbeli tájékozódást kifejező és segítő fogalmakat a gyakorlati helyzetben alkalmazzák. Ismerjék meg a környezetükben található tárgyak tulajdonságait, vegyék észre az elemi szintű mennyiségi viszonyokat és gyakorlati helyzetben alkalmazzák. Legyenek képesek az alapszínek felismerésére, megnevezésére, egyeztetésére. Tudjanak egyszerű sík- és térbeli formákat felismerni, megnevezni és egyeztetni. Legyenek képesek sorozatok kialakítására, leképezésére, változtatására és fejlettségüknek megfelelően az elemek megszámlálására.


Felső szakasz: 7-10. évfolyamig tart. - Az adaptációs időszakban előtérbe kerül az ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai ismeretek alkalmazása – differenciált formában –, a munkaképesség kialakítása, normakövetés egyszerű szociális kapcsolatokban. Gyakorlati jellegű tevékenységek, életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi a fejlesztés központi feladatát. A kultúrtechnikák további tanulása alól felmentett tanulók képzése, (differenciált formában) a képzés egy részére kiterjedő tagozatos foglalkozásokon történik. A foglalkozások anyaga nem nagyon tartalmaz új elemeket, jártasságokat és készségeket, hanem az eddig tanultak ismétlése, alkalmazását igényli. Az elsődleges szempont a súlyosabb sérült tanulóknál az ismeretek gyakorlati alkalmazása.
Számolás-mérés elemei - minimális teljesítmény: Segítséggel legyenek képesek használni a társadalmi, szolgáltató és közintézményeket. A begyakorolt közösségi normákat, érintkezési formákat alkalmazzák a helyzetnek megfelelően. Legyenek képesek – felnőtt irányításával – mennyiségekkel egyszerű elemi műveletek révén konkrét cselekvéseket elvégezni. Segítség, irányítás mellett a mérésre vonatkozó begyakorolt ismereteket egyszerű helyzetben alkalmazzák. Szerezzenek további tapasztalatokat a környezet tárgyainak tulajdonságaira vonatkozóan, végezzenek összehasonlítást, becslést és egyszerű mérést az adott számkörben.


A számolás-mérés lineárisan egymásra épülő és horizontálisan bővülő fejlesztési területei alsó szakasztól a felső szakaszig:


  • Elemi tapasztalatok a tárgyak kiterjedéséről (Kicsi-nagy, vékony-vastag, hosszú-rövid, stb.)

  • Elemi tapasztalatok a tárgyak formai tulajdonságairól (kerek, szögletes, henger, gömb, négyzet, téglalap, kör stb.)

  • Térbeli tájékozódás (alatt-fölött, elé-mögé, eleje-vége, jobb-bal, stb.)

  • Időbeli tájékozódás (reggel, délben, este, a négy évszak, a hét napjai,
    tegnap, ma, idős, fiatal, az év, hónapok, naptár, heti rend, órarend, az óra.

  • Több-kevesebb-ugyanannyi (párosítás a helyzetek felismerése, jelölésük, stb

  • Mennyiségek felismerése és összehasonlítása, számjegyek írása, hozzáadás és elvétel, összeadás, kivonás (5-ig, 10-ig, 20-ig, 100-as körben, a 10 átlépése, stb.)

  • Sorszámlálás gyakorlása (sorszámnevek felismerése, kérdések, stb.

  • Mérés (pénz, folyadékmérés, hosszúságmérés, súlymérés, hőmérsékletmérés, időmérés: óra, naptár, stb.)



3. 1. Az oktatás főbb mozzanatai

Alapvető tézis: a gyermekek számfogalmának kialakításában, a gondolkodásfejlődésben elért szintje az alapvetően befolyásoló tényező, és ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor csak egyoldalú, eltorzult, produkciószerű, de gyakorlatilag nem használható eredményekhez jutunk.
Ezért, arra kell törekednünk, hogy gondolkodásuk fejlődésének útján megfelelő lassú tempóban, de mindenkor a legteljesebb aktív részvételükkel vezessük el a tanulókat az alapvető mennyiségi viszonyokban való tájékozódáshoz, majd a konkrét, szemlélethez kötött számolási készség megszerzéséhez. Pl. a minél előbbi pénzzel való megismerkedés, a tanuló életével összefüggő mennyiségi ismeretek.

Az értelmileg akadályozott gyermekek számára az ismeretanyagok csak akkor válnak a feldolgozásban érthetővé, ha azt környezete konkrét tárgyain, helyzetein látja, így szerez róla tapasztalatokat.



Amikor a környezet megismerése kapcsán már emlékképeit is felhasználhatjuk, a közösen átélt élmények is segítenek. A gyermeket körülvevő közvetlen környezet tárgyai és személyei bőséges tapasztalatokat szolgáltatnak azokhoz az ismeretekhez, amelyek megalapozzák, később biztosítják a mennyiségi viszonyokban való egyszerű tájékozódást.

A számolás-mérés előkészítése során, az 1-2 csoportban és még a harmadik csoportban is – ahol a megnevezés már számolás-mérés elemei –, a legfontosabb helyszíne az elemi ismeretek, tapasztalatok megszerzésére: a közvetlen környezetük. Az életből vett gyakorlati feladatok megoldásakor megismeri a tárgyak formáját és nagyságát, megállapítja azok számát. Majd a játékok következnek, és csak ezután alkalmazzuk a szemléltető oktatás keretében a speciális taneszközöket.

A mindennapi cselekvések során tanulják és használják a tanulók az olyan fogalmakat, mint pl. nagy, kicsi, magas, alacsony, mellett, után, fent, lent, alul, alá, fölött, fölé, stb. Ilyen helyzetek szolgálnak alapul a legegyszerűbb mennyiségi összefüggések megértésére, pl. sok van, kiraktuk: üres, elfogyott, csak kevés van, mindenki kap egyet, stb.



Így válik a tanulásban való aktív tevékenység színterévé a mennyiségek elsajátításával kapcsolatosan a megfigyelés játék, formázás, kézimunka, rajz, képmegbeszélés, stb. a konkrét tárgyak szemlélése azonban önmagában még nem vezet el a mennyiségi fogalmak megértéséhez.

Ehhez az kell, hogy az ismeretszerzéshez a cselekvés kapcsolódjék, hasonlóan az ép gyermekek ismeretszerzéséhez. A cselekvés eredményességének azonban további feltételei vannak, amelyek szinte láncszerűen egymásba fonódva biztosíthatják csak az eredményt.

Ilyen, pl. hogy a cselekvések indokoltak legyenek
(a játékszituációban, vagy személyhez kötött feladatokban) érdekesek legyenek, ne váljanak gépiessé, fárasztóvá, vagy a gyermekek számára értelmetlenné. Továbbá, egy másik rendkívül fontos feltétel a cselekvések és a beszéd összekapcsolása. A beszéd oldaláról tekintve a számolás elemeinek kialakítása együtt jár bizonyos szűkebb számtani szókincs elsajátításával. Ez a szókincs tulajdonképpen az egész iskolai oktatás időtartamát magában foglaló munka eredményeként jön létre, az aktuális ismeretanyagok elsajátítása során.


3. 2. A számolás-mérés előkészítése/elemei fejlesztési terület gyakorlati alkalmazása az összevont foglalkoztató csoportban


A pedagógiai munkám alapját a PAC lapok, a Szakértői javaslatok alapján, minden évben a csoport tanulóira kidolgozott egyéni és közös feladatokat meghatározó tanmenet jelenti.
A tanmenet természetesen a magasabb rendű nevelési és oktatási programunk alapján készült.

Számolás-mérés elemei foglalkozások során a gyermekek többfajta egyéni fejlesztő feladatokat végeznek, lehetőség szerint "egy segítő - egy gyermek" kapcsolatban. Általában a foglalkozások egésze alatt szimultán dolgozunk a különféle fejlettségű szinteken, három segítő kollégával egyetemben.

10 gyermek járt az összevont foglalkoztató csoportomba 1-8. csoport szinteken, ebből kifolyólag érthető, hogy a tudás szint is igen változatos. A többség mechanikusan 10-ig számol, a számalakokat is kevés segítséggel felismerik. Egyszerű összeadást, elvételt, pótlást is a többség 10-ig – általában csak eszközök segítségével – jól megold. Pénzzel kifizetnek többféle változatban is, alsó szinten 10 Ft-ig, a nagyobbak tudnak 100 Ft-ig is kifizetni kis segítséggel, van, aki 1000-es körben is tud kifizetni. Ismerik a 2-3-4 jegyű pénzt is. A 4. csoporttól mindenki használja a számológépet, egyszerűbb feladatokra, a pénz használatához egyaránt használjuk.

Szintén a nagyobbaknak vannak elemi mérési ismereteik a súlymérésről, a folyadékmérésről, jól olvassák a hőmérő pozitív és negatív számait, az órát egész és fél óra pontossággal állítják be. Tárgyak térbeli kiterjedéséről elemi ismereteik vannak, térbeli tájékozódásuk változó. Ismerik a páros-páratlan fogalmát, relációs jeleket jól alkalmazzák, tudnak különféle szempontok alapján halmazokat alkotni, sort alkotni.

3. 3. Az ismeretek alkalmazása a mindennapok során


Az ismereteket naponta használjuk: az évszak, év, hónap, nap jelölését, (valamint az aktuális névnap, fiú-lány megbeszélésével) és a naptárat minden nap elején a napos használja, megnevezi, szókártyákkal, számképekkel jelöli. Az időjárás jellemzőit piktogramokkal jelöli, melyhez kiegészítő adat az aznapi, reggeli külső kőmérséklet. A hőmérővel minden reggel, a kinti és a benti hőmérsékletet megmérjük, megfigyeljük, szemléltető eszközön beállítjuk, esetleg kiszámoljuk a különbséget. Az órát a foglalkozások elején és végén is leolvassuk, illetve más feladatok előtt és után, valamint a percmérőt adott feladat elvégzéséhez beállítjuk.

Lehetőség szerint a foglalkozásokhoz szükséges alapanyagokat, egyéb kiegészítő eszközöket a nagyobb gyermekek vásárolják meg. Minden esetben rajzos bevásárló lista készül, és a fizetendő összeg becslése, a pénz kiszámolása is az előkészítő részhez tartozik. A boltban vannak, akik választanak, vannak, akik fizetnek, és végül közösen hozzák az árut. A blokk alapján pontos számítást végzünk a kifizetésről és összehasonlítjuk a becsléssel, ilyenkor számológépet használunk. (A társadalmi ismeretek és gyakorlatok tárgy keretében, még sok hasonló jellegű feladatot kell a felnövekvő fiataloknak, lehetőleg minél önállóbban elvégezni: postán csekk feladása, kisebb ügyintézés, stb.)

Az életvitel és gondozási ismeretek foglalkozások alkalmával, a konyhai munka során rendszeresen mérünk. A súlyt konyhai mérleggel, a folyadékot mérőedénnyel. Sorszámneveket is használunk, valamint a mennyiséget egyeztetjük a számképekkel, mennyiséget számlálunk.

Az ábrázolás-alakítás foglalkozásokon használjuk a tárgyak, eszközök, az ábrázolási feladatok tárgyainak megnevezésekor a tárgyak kiterjedéséről és formai tulajdonságaival kapcsolatban a kifejezéseket. (gömbölyű, kerek, lapos, széles, nagy-kicsi, stb.)

A többi foglalkozásokon is minden alkalmat kihasználunk a gyakorlásra, a minél szélesebb felhasználás gyakorlására.

Az önkiszolgálás területén naponta többször is figyelni kell a gyermekeknek arra, hogy a cipőket a polcra tegyék, vegyék ki a táskából a tízórait, vegyék fel a jobb cipőjüket, tegyék a fiókba, padba a könyveket, álljanak sorba nagyság szerint, álljanak párba, a kicsik legyenek elől, és még megannyi helyzetben.


A számolási foglalkozásokon való gyakorlás során tudatosan kerül a változatokra hangsúly, hogy a gyermek életéből adódó, azzal összefüggő helyzetekben változatos módon a legjobb alkalmat teremtsük a gondolkodási funkció és a hozzákapcsolódó cselekvések végzésére.




Tehát nem a gyakorlatok számától várható elsősorban az eredmény, hanem a feladatok életszerűségétől és a gyermek mindennapi élethelyzetéhez való kapcsolódástól.



A gyermek életébe helyezés egyúttal azt is jelenti, hogy az azonos feladatokat mindig más változatban kapják meg a gyermekek, mert csak ezáltal biztosítható érdeklődésük és a feladatokban való aktív részvételük.

4. Összegzés

Az értelmileg akadályozott gyermekek nevelése csak akkor lehet hatékony, ha egész folyamatában, tartalmában és módszereiben figyelembe veszi azt a szituációt, amit e tanulók fejlődése és fejlődésük sajátosságai teremtettek. E sajátosságok messzemenően érvényesülnek a nevelés egész rendszerének kidolgozásában, hatnak a nevelés tartalmára és módszereire egyaránt.



Mégis a sajátosságok figyelembevétele – az abból levonható következtetések keretein belül – nem annyira alárendeltséget, mint inkább a rendellenesség okozta következmények enyhítésére irányuló törekvést jelenti. Ezen állandóan ható törekvés adja nevelésünk korrekciós jellegét.

A nevelés folyamatában azonban nemcsak az intellektuális zavarok leküzdésében vannak korrekciós feladatok. A gyakran jelentkező magatartási és munkaképességbeli zavarokkal is foglalkoznunk kell. A foglalkozásokat mindig úgy szervezzük, hogy azok az egész személyiségre fejlesztő hatással legyenek.

Alapvető feladataink között szerepel annak elérése, hogy tanulóink a társadalom elfogadott és megkívánt magatartási formákkal viszonylag harmonikusan rendelkezzenek, s azokat a kevésbé bonyolult szituációkban megfelelően tudják alkalmazni.


"Gyermekekkel foglalkozni az minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földünkön osztályrészünkről jutott, de saját tökéletességünket is ez mozdítja előre."



Brunszvik Teréz


2011. május 20., péntek

Gondolatok a fogyatékos gyermekek lelki gondozásáról


Börönte Márta evangélikus lelkész felkérésére



Már több mint egy évtizede, hogy együtt tevékenykedtünk a Budapest, XVIII. kerületi pestszentlőrinci speciális iskola halmozottan fogyatékos csoportjában. Kapcsolatunk azóta is fennmaradt, még ha a munkánk nagy távolságokban zajlik is.


10 gyermek, fiúk-lányok vegyesen alkotta a Tesz-Vesz csoportot, 10 évet töltöttek együtt. A csoport tagjai vezető fogyatékosságuk szerint az értelmi fogyatékosok csoportjához tartoztak – változó értelmi képességekkel (IQ 45-75) –, de más társfogyatékosságaik is voltak (látás, mozgás, autizmus, stb.).


Ez egy igen száraz, szakszerű, de egyben személytelen leírása azoknak a gyermekeknek, akiknek mindennapi öröme és bánata ott zajlott a szemünk előtt, aktív részesei voltunk az életüknek.

Fontos volt számunkra a nyugodt, békés, barátságos környezet megteremtése. Hiszen csak így, a védő-óvó légkörben lehetséges a világ megismerésében akadályozott gyermekek segítése, a mindennapi élethelyzetek értelmezése, a helyes-helytelen viselkedési szokások, a kívánt társadalmi érintkezési normák megértése, és így a különféle szituációkhoz kapcsolódó viselkedési formák kialakítása. Saját maguk megértése, saját képességeik határának megtapasztalása, énképük megerősítése, én-védő képességeik kialakítása, a család – iskola – társadalom értékrendjének, elvárásainak megértése. A munkához való megfelelő magatartás, a felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása. Mindezek megvalósítása napi szinten feladata volt mindenkinek, aki csak a gyermekekkel kapcsolatba került. Napjainkban sincs ez másként, a jelenlegi csoportomban sem.

Különös jelentőségű a fogyatékos gyermekek kapcsolata az olyan személyekkel, akiknek jelenléte nem állandó a csoportban, viszont bensőséges, bizalmi kapcsolatban vannak a gyermekekkel. Börönte Márta a gyermekek számára több volt, mint „a hitoktató”.

Márti néni, inkább egy társ, egy felnőtt barát volt a számukra, akinek őszinte szeretete, tisztelete, lényük teljes megértése egyértelmű volt. Ezért a gyermekek számára öröm, várakozás és megnyugvás volt minden találkozás, mert úgy érezték lényeges dolgokról beszélgetnek mással, másként.


Nagyon fontos, hogy ne csak a mindennap unos-untalan jelen lévő pedagógus közvetítsen általános emberi értékeket a gyermekek felé, hanem más is. Az értelmi fogyatékos gyermekek értelmük csökkent voltáról a társadalom, a szülők, a családtagok, a társak visszajelzéseiből értesülnek, amelyet jól-rosszul, vagy egyáltalán nem értenek.



Az értelmi fogyatékos gyermekek közül az enyhébb sérültek már 10 éves kortól érzik, hogy kicsit másmilyenek, mint esetleg a szomszéd gyermekek, vagy a testvérük. Azonban ők, az enyhébb fogyatékosságuk folytán, megfelelő felkészítés után, támogató családi háttérrel önálló életet élhetnek, dolgozhatnak, így számukra értelmi fogyatékosságuk önmagában nem okoz súlyos lelki terhet. (Terjedelem és idő hiányában csak a kívánatos helyzetről beszélhetek.)

Az értelmileg súlyosabban fogyatékos gyermekek is serdülő korukra pontosan tudják, hogy másmilyenek, mint az őket körülvevő többségi gyermekek. Azonban rajtuk sokkal jobban látszik másságuk, ami miatt bizony állandóan ki vannak téve a legegyszerűbb megvető nézéstől, a durva megnyilvánulásokig bárminek, és bárhol.


A családok élete egy súlyosabb fogyatékos gyermekkel sokkal zavartabb. Sokszor a szülők tehetetlenségüket, bánatukat, visszafojtott érzelmeiket nem képesek megfelelően kezelni, így a családi élet, az anya-gyermek kapcsolat mindenképpen zavart szenved.

A súlyosabb fogyatékos gyermekek igen érzékenyek a legkisebb érzelmi megnyilvánulásokra, függetlenül azok milyenségétől. Nagyon tudtak örülni a legkisebb dolognak is, de azonnal megéreztük egy-egy reggeli találkozáskor, ha valami gond volt előző nap, vagy reggel otthon. Ilyenkor a legszükségesebb, hogy minél gyorsabban megteremtsük azt a nyugodt óvó-védő légkört, amelyben a gyermekek saját szavaikkal a bennük dúló érzelmeket elmondhatják, és segítséggel megérthetik a velük történteket. A következő lépés a tanulságok megértése, amelyhez már igen nagy segítség egy más oldalról, másféle példákkal elmesélt történet, cselekedet.

Sajnos nincs ilyen segítségem a jelenlegi csoportomban. Időközben próbálkoztak lelkes hitoktatók egy-egy foglalkozás megtartásával, azonban ezek különféle okok miatt nem voltak hosszú életűek, jól lehet az iskola fogadókészsége változatlan.

Talán a legfontosabb lenne elfogadni, hogy a fogyatékos gyermeknek a saját állapota az, amiben él. Ha meg akarjuk vele értetni a világot, akkor a világot kell hozzá elvinni, és nem őt kell elküldeni felfedezőútra. Ha megtanuljuk, hogy társként, a saját lépéseit megfigyelve, kezét fogva, tisztelettel, tőle egy fél lépéssel előbbre haladva, de, ha kell, mögötte menjünk a világ megismertetésekor, lehetséges az élvezetes és hasznos együttlét.



A család mindenkinek nagyon fontos, így, ha ott nincs béke, elfogadás, megértés, szeretet, lemondás, és egyénre szabott követelménytámasztás, melyeket egymással együttesen alkalmaznak, és nem szembefordítva, akkor nem lehetséges a gyermek lelkét csak magában szépíteni, óvni, avagy felkészíteni a világgal való találkozásra.

Úgy vélem a család lelki életének megsegítése különösen elhanyagolt terület manapság. Naponta kell tapasztalnom a szülők keserűségét, gyermekének el nem fogadását, különféle személyek hibáztatását, mások felé irányuló hatalmas elvárásaikat. Ugyanakkor a saját kötelességeinek hárítását, a parancsoló, szakmai véleményt semmibe vevő, meglehetősen fölényes magatartást is bőségesen tapasztalunk.



A szülők, családtagok hajlamosak csak a hibákat és a negatív attitűdöket meglátni, illetve felnagyítani, életszemléletük meglehetősen rossz, borúlátóak, türelmetlenek, emiatt befelé fordulókká válnak. Sajnos, ezért a szülők nem is képesek meglátni és gyönyörködni fogyatékos gyermekük különleges egyéniségében. Nem érzik a kicsit furcsán megnyilvánuló gyermekük őszinte, mély szeretetét, ragaszkodását, csodálatosan türelmes, másokat elfogadó képességét, a szépség, a harmónia iránti vágyakozását.

Ezért különösen fontos feladat a fogyatékos gyermek és családjának lelki gondozása mindenkinek, de főképpen azoknak, akiknek lehetősége is van a fogyatékos gyermek életminőségének javítása érdekében tevékenykedni.

Jómagam világi gondolkodású vagyok, de hiszem és vallom, hogy az alapvető emberi értékek tekintetében a hívő és a világi gondolkodás nem tér el.



Mivel kétféle utat járunk, de célunk azonos, így együtt sokat tehetünk a fogyatékos gyermekek mindennapi életének szebbé tételéért, egyéniségük, boldogságuk, szeretetük kiteljesedéséért, embertársaink toleránsabb magatartásáért, a család megtartó, szerető közösségének megerősítéséért.


Katona Erzsébet
gyógypedagógus

Elhangzott az Evangélikus Hittudományi Egyetem végzős lelkész hallgatói körében 2004. május 10. én.

"Nem tudtam, mit rejt számomra a jövő. Heteken át a harag és keserűség kínozott, s arra következett a lankadtság. Voltál-e valaha tengeren sűrű ködben, midőn úgy tetszett neked, mintha az a majdnem kézzel fogható szürke sötétség körülzárna, amikor a nehéz, nagy hajó nyugtalanul és izgatottan tapogatja útját a part felé a mérővel, te pedig dobogó szívvel várod, hogy mi fog történni? Olyan voltam..., mint az a hajó, azzal a különbséggel, hogy rajtam nem volt iránytű, sem hangjelző, s nem tudtam mennyire van még part. "



Helen Keller




2011. április 3., vasárnap

Beszédfejlesztés és környezetismeret foglalkozás




Egy alkalommal a kerületi pedagógiai héten bemutató foglalkozást tartottam, környezet és beszédfejlesztés foglalkozást. Összevont csoportot vezettem hosszú időn át, így most is. A bemutató foglalkozás előtt süteményt készítettünk, igazán egyszerűt kókuszgolyót. Elmentünk a boltba vásárolni egy listával, a nagyobbak fizettek, elosztottuk a cipelni valót. Majd a tankonyhában összeállítottuk a golyókat, és betettük a hűtőbe. Mindenki dolgozott, aki olvasni tudott az a mérleget kezelte, de van aki, csak golyót formázott, volt, aki mosogatott és volt, aki csomagolt, és végül takarítottak is.


Nagy boldogsággal készültünk a vendégek fogadására, és a gyerekek a beérkező tanár néniket hellyel és süteménnyel kínálták. Nem mindenki evett a süteményből, amely azt mutatta, hogy a normál általános iskolából érkező tanár kollégák nem igazán tudták elfogadni, hogy a fogyatékos gyerekek által készített étel ehető, és nem fertőző. Az integrált oktatás először a kollégáknál kezdődik, képesek-e előítélet, sajnálat nélkül elfogadni, majd fejleszteni egy fogyatékos gyermeket. Lehet, hogy csorogni fog a nyála, vagy üvölt, ha úgy tartja kedve, vagy éppen nem csinál semmit. Rugdoshat is, ha nincs kedve kirakni a pálcákat az asztalra és végtelen kedvességgel is elnézést kérhet a kiabálása után.

Nem számít, ha tudjuk ők így csodálatos emberek, akik éppen azért vannak velünk, mert mi mindezekkel együtt elfogadjuk őket, és így fogjuk belőlük a lehető legjobbat kihozni. Mert tudjuk, hogy a rugdosásnak oka van, talán nem jó szót mondtunk, vagy egy barátja nem volt kedves hozzá. Ok nélkül nem történik semmi, legfeljebb mi nem értjük meg azonnal, a sikerünk azon múlik, mennyire előre tudunk gondolkodni, mennyire jól ismerjük a ránk bízott fogyatékos gyermekeket.

Egy csodálatos emberi világ, egy sziget, ahol embernek lenni nem érdem és amelyet a magam részéről minden tanárnak kötelező gyakorlatként előírnám, hogy vegyen részt fogyatékos gyermekek iskolájában, egy jó pár foglalkozáson. Amíg még van gyógypedagógiai és vannak fogyatékosok fejlődésének megfelelő igazán jó iskola.

Az összevont foglalkoztató csoport egyéb sajátosságai


A csoportban dupla foglalkozásokat tartunk, a csoport életét napirend alapján szervezzük, a csöngetési rend csak nagyvonalakban érvényes a csoportban. Az állandó differenciált foglal-kozást segíti, a szakmai munkát nagymértékben megkönnyíti a Gyermekfelügyelő munkája.


A gyermekek délután napközis foglalkozásokon vesznek részt, amely kiegészítése, megerősítése, a délelőtt folyó munkának, valamint rendkívül jó gyakorlási lehetőség a szabadidő hasznos eltöltése érdekében.

A csoportban heti váltással, felelősi rendszerben, két feladatkör van. Az egyik gyermek a naposi teendőket végzi, a másik gyermek, a virágokat gondozza, de közösen mosogatnak minden nap a tízórai után, az iskola tankonyhájában. (Tálcák, poharak, egyéb evőeszközök.)

Az ismeretek gyakorlati alkalmazása érdekében a gyermekek rendszeresen végeznek egysze-rűsítve, a családi környezetben (is) elvégezhető tevékenységeket: közlekedés, vásárlás, főzés, mosogatás, takarítás.

Sok különfoglalkozáson vesznek részt gyermekeink: gyógytorna, gyógylovaglás, korcsolya-oktatás. Minden évben sok programon veszünk részt – pl. aktuális iskolai rendezvények, – színház-, múzeumlátogatás, stb. Egész napos kirándulásokat szervezünk az Autista csoporttal közösen természetjárás, városnézés, stb.


Íme a bemutató óra vázlata, leírása:


Összevont foglalkozató 2. csoport


  • A foglalkozás megnevezése: beszédfejlesztés és környezetismeret (4-6 csop.)/társadalmi ismeretek és gyakorlatok (8.csop.)
  • Társuló fejlesztési területek: írás-olvasás, számolás-mérés, életvitel és gondozási ismeretek, környezet és egészségvédelem.
  • A foglalkozás anyaga, típusa: Az időjárás, a levegő hőmérséklete és az öltözködés összefüggésének értelmezése.
  • Gyakorló, és új ismeretet átadó, szintenként egymásra épülő tananyag.
  • Foglalkozási forma: frontális, saját élmény, folyamatos egyéni differenciálás, megsegítés.
A foglalkozást vezeti: Katona Erzsébet gyógypedagógus, osztályfőnök.
Létszám: 5 fő (10-15 éves tanulók)


A foglalkozás menete

1. A nap elindítása Naptár, időjárás, hőmérő, óra leolvasása, étlap elolvasása, jelen lévők megbeszélé-se, a foglalkozás témájának megemlítése. Pontgyűjtő tálka kiosztása.

A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület A csoport hagyományainak ápolása, biztonság, nyugalom, bizalmi légkör megteremtése. A figyelem koncentrációjának elősegítése, a kompetencia érzés fejlesztése. A pontgyűjtés lehetőségével, motiváció, némi verseny szituáció, az érdeklődés fokozására.A különleges élethelyzet miatti feszültség feloldása.
Módszerek, eszközök A piktogramok, naptárak, falióra, kültéri hőmérő, étlap. Műanyag tálka, számoló korongok.
Differenciálás A nem beszélő Gy. megsegítése a siker érdekében. A feladatokat jól teljesítő Gyermekek korongokat kapnak az egész foglalkozás alatt.


2. Önismeret, csoportkohézió erősítése A személyes adatokat tartalmazó névjegyek kihúzása, felolvasása, a csoport társ megnevezése. A feladat végén az évszaknak megfelelően a saját kártya rögzítése.

A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület A személyi okmányok megnevezése (diákigazolvány, személyi igazolvány). A személyes adatok felismerése, gyakorlása. A társak adatainak felismerése, (emlékezés, figyelem, cselekvés) a személlyel társítása, megnevezés, a kártya átadása, személyes kontaktus lehetősége. A saját születési idő évszakhoz kapcsolódó rögzítése. A személyi okmányok fontosságának és szükségességének megerősítése. A saját adatok gyakorlása az önazonosság kialakítása, megerősítése. A fogyatékosság korlátainak megtapasztalása, a frusztrációs helyzet feloldási lehetősége.
Módszerek, eszközök: Kártya, születési és lakcím adatokkal. Szemléltető kép: Társadalmi Ismeretek és Gyakorlatok 1. témakör 2/2.
Differenciálás A nem beszélő Gyermekek számára a bemutatkozás lehetősége, a kommunikációs alternatívák gyakorlása, gátlások felszabadítása.


3. Az évszakok Az évszakok főbb jellemzőinek megbeszélése képek alapján, a születési hónapok hozzákapcsolása. Hangok az évszakokhoz kapcsolódóan. Az évszakok képeihez a megnevezések kirakása, a hozzá tartozó hónapok felsorolása, megnevezése.


A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület A jelen állapot kiválasztása, és nyelvi játék, mondat bővítés az őszről. A legjobb (és jól kirakható) mondat felrakása a táblára. A képek alapján az egyes évszakok főbb jellemzőinek rögzítése, a születési hónappal összekapcsolása. A hangok alapján a megfelelő kép kiválasztása. Az évszakhoz tartozó hónapok neveinek, és számának felsorolása. A képhez kapcsolódó megnevezés kirakása.
Módszerek, eszközök: Mondat bővítés, kérdésekre a bővítmények kitalálása, kér-désre válasz, a szavak ismétlése, memóriában megőrzése. A legjobb mondat közös kiválasztása, a táblán betűkből kirakása. Egyéni megfigyelés, saját élmény, a hangok figyelése, értelmezése. Az írás-olvasás gyakorlása. Évszakokról nagy alakú képek, Az idő dem. tanári és tanulói tábla, Világunk hangjai kazetta, magnó, Ro-Mi mágnes tábla, betűk. Mágnes tábla, betűk, filc, papírlap
Differenciálás: Egyéni szinteknek megfelelő segítségnyújtás, sikerélmény, bíztatás, dicséret. Amennyiben szükséges a mondat felírása papírra, segítség látó-halló mód-szerrel.


4. Az évszakoknak megfelelő időjárás és a levegő hőmérséklete Visszatérés a reggel megfigyelt időjárási helyzetre, és az ősz főbb időjárási jellemzőire. A mért hőmérséklet beállítása a játékhőmérőn.


A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület Elképzelés alapján minden évszakhoz különféle hőmérsékletek beállítása. A megfigyelt hőmérséklet és az időjárás kapcsolatának megbeszélése, a játékhőmérőn egyéni beállítás, leolvasás. A számképek felismerése, a jelzőszalag húzása, az ellentétes mozgás megállapítása, egyéni cselekvéses szituáció. A fikcióval bonyolult gondolkodási műveletek végrehajtása. Számképek megnevezése, felismerése, is-métlés, gyakorlás.
Módszerek, eszközök: Ötletek alapján a beállítás, leolvasás gyakorlása. A hőmérséklet és az évszak, időjárás kapcsolatának elméleti síkon való összekapcsolása, az emlékek felidézésé-vel. Játékhőmérő, tanári dem. hőmérő, tábla, mágnes számok, papír számkártya.
Differenciálás Egyéni megsegítés, az ötletek díjazása, különlegességekre figyelem. Sikerélmény biztosítása, számkártya a nem beszélőknek. A tanári dem. eszköz használata megerősítésre.


5. Az évszakok, a hőmérséklet és a megfelelő öltözködés összefüggése Az évszakok és az öltözködés összefüggése, mikor, hogyan kell öltözködni. Kiindu-lás a jelenlegi öltözékből, a teremben, a reggel viselt ruhákból.

A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület Két gyermek öltözködik, ki kell találni milyen évszaknak megfelelően, öltözködtek, hány fok lehet, és milyen lehet az időjárás. A ruházat tulajdonságának megbeszé-lése, az egyes időjárási viszonyokhoz hozzárendelése. A ruhadarabok, testrészek megnevezése. Az egészség védelme, a betegség megelőzésének fontossága. Felelősség a saját ruházat kiválasztásában, a ruházat megfelelő viselésében. Esztéti-kus, praktikus, önálló öltözködés iránti igény megerősítése. Játékos (lehetőség szerint humoros formában) az öltözködés törvényszerűségeinek megtapasztalása, megfogalmazása, megérintése.
Módszerek, eszközök: Különféle ruhadarabok, paraván. Zenei aláfestés, Vivaldi: Négy évszak; (disco stílusban feldolgozva).
Differenciálás A nem beszélő Gyermekek szereplése, teljes érékű tevékenysége, önálló munka-végzés, siker megélése.


6. Összefoglalás, megerősítés, rendszerezés Az évszakok, hónapok felsorolása, megnevezése. Az aktuális hőmérséklet, öltöz-ködés és az időjárás megemlítése.


A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület A várható változás az időjárásban, valamint az azt követő öltözködés sajátosságainak megbeszélése. Rajz (feladatlap) készítése. Egy-egy évszakot bemutat egy-egy gyermek. A táblán lévő képek segítségével összefoglalás, rendszerezés, a megnevezések közös, és egyéni hangoztatása.
Módszerek, eszközök: Rajz készítése a füzetbe: Őszi séta. (Ahogyan érkeztél az iskolába.)
Feladatlap: Őszi időjárás jellemzőinek felismerése, színezése; Környezetünk ősszel Az összefoglalás, rendszerezés, megerősítés. Az elvonatkoztatással, síkábrázolással, grafomotoros képességek fejlesztése, illetve segítségével az ismertek elmélyítése.
Fénymásolat: Beszéljünk: 10. oldal, Házi feladat környezetismeretből 1. osztály, 15-16.o. Rajz, feladatlap csak akkor, ha van rá elegendő idő!
Differenciálás Ha lesz rá idő, a Gyermekek fáradtságától függően rajz, vagy feladatlap egyéni és/vagy csoport szinten.


7. Jutalmazás, befejezés, a közös munka örömének kifejezése, megköszönése A foglalkozás végén közös éneklés az elfeslett csizmáról. (Anyám, édes…) A foglalkozás végén mindenki összeszámolja a pontokat, és kihirdetésre kerülnek a helyezettek, és jutalom édességben részesülnek.


A tevékenység célja, a fejleszteni kívánt terület A közösen végzett jó munkának dicsérete, kifejezése annak, hogy mindenki nagyon értékes munkát végzett ismételten. Az egyéni eredmények, és a csoportban végzett munka dicséretével a közösségi érzés erősödik, és ugyanakkor az egyén önbecsülése is megerősödik. Az ehető jutalom pedig nagyon fontos, a katarzis élmény után, megnyugvást, örömérzést okoz.
Módszerek, eszközök Táblára a nevek felírása, mellé a pontok száma, relációs jelekkel a több jelölése, sorrend számozása. Egy dobogó felrajzolása és a nevek felírása után a jutalmazás. Színes kréta, fatábla, cukor, ropi.
Differenciálás Mindenki kap jutalmat!


"A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra."

 Joseph Joubert