Szakmai anyag gyógypedagógusoknak
Az értelmileg akadályozottak összevont foglalkoztató csoportjában 1995-től tanévenként két fajta értékelést készítettem.
- Félévkor P-A-C-tesztet és személyiség-felmérést végeztem, a félévi szülői értekezleten ennek eredményét szóban kiértékeltem. A haladási naplóban nem volt bejegyzés.
- Év végén részletes szöveges értékelést kaptak a szülők, mely az anyakönyv és a bizonyítvány hivatalos melléklete volt, illetve immár az újfajta tanügyi dokumentumok eleve így készülnek.
A P-A-C-tesztek és a szöveges értékelés másolata a tanulók személyes anyagába bekerült. Az összevont foglalkoztató csoport értékelési rendszere – az oktatási törvény értelmében –, az iskola pedagógiai programjában is rögzítésre került.
Az oktató és fejlesztő munka alapját a P-A-C felmérés eredményei szolgáltatták.
Tanév elején, szeptemberi hónap teljesítménye alapján, pedagógiai megfigyelés, valamint az előző évi haladási ütem, valamint a P-A-C figyelembevételével készült el a csoport számára az első félévre a tanmenet. Majd a januárban felvett új, aktuális P-A-C eredmények figyelembevételével készül el a második félévre a tanmenet. Amennyiben új tanuló érkezett a csoportba, minél előbb felvettem vele is a P-A-C-t.
A P-A-C-teszt és személyiség-felmérés
 |
| PAC könyv |
Dr. H. C. Günzburg: Pedagógiai Analízis és Curriculum a szociális és személyiségfejlődés mérésére értelmi fogyatékosoknál, mely az eljárás négy változatát tartalmazza
(ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar 2000)
A P-A-C (Progress Assesment Chart) egész rendszert alkot.
A P-A-C-1-teszt
A
P-A-C-1-tesztben a megadott teljesítményszintek minden olyan gyermekre alkalmazható, akinek az
IQ-ja 55 alatt van, és aki a normál iskolarendszerből, mint nem iskolaképes kiszorult, de képezhető és intézeti elhelyezésre nincsenek rászorulva.
 |
| P-A-C 1 teszt kördiagrammja |
A P-A-C-1-teszt 12 diagrammban mutatja be az értelmi fogyatékos gyermekek átlagos teljesítményszintjét, mindegyik alfejezetében a 6 és 15 év közti életkor minden egyes évére.
Egy korcsoportban a képességekből elért átlagos értéket a keresztben csíkozott rész jelöli, ez utalásul szolgál a haladás értékelésére az adott gyermek esetében.
A diagrammok az egyes életkori csoportokban átlagosan elért teljesítményeket mutatnak, függetlenül az értelmi fogyatékosság fokától.
Nagyjából és egészében a teszt átlagos teljesítményszintjei mindenképpen azok között a követelményhatárok között mozognak, amelyekkel a legtöbb gyermek szembetalálja magát, akik foglalkoztató típusú iskolába vagy csoportba járnak, azaz értelmileg akadályozottak csoportjába.
Évenkénti újbóli felvétele és jelölése a lapon jó képet ad az adott gyermek fejlődéséről, támpont a további fejlesztéshez.
Szociális tanulási céloknak megfelelően a nehézségi fokozatok szerint összeállított tesztkérdésekből áll a négy főterület:
1. Önkiszolgálás: étkezési szokások, közlekedés, wc használat és mosakodás, öltözködés.
2. Megértési képesség: beszéd, megkülönböztető-képesség, számfogalom, írás-olvasás.
3. Szociális beilleszkedés: játék, házi munka.
4. Foglalatosság: nagymozgás és finommotorika.
Év végi értékelés a részletes írásbeli értékelés
A részletes elemzés tartalmazza az adott gyermek általános magatartását, önkiszolgálási szintjét, csoportban való társas kapcsolatait, közösségi feladatainak ellátását, valamint az adott csoportban tanult tantárgyak értékelését.
Egy 5. csoportos tanuló évvégi értékelése:
Magatartása és tájékozódása a környezetben, szorgalma, önkiszolgálás
Társas kapcsolat kialakításával többet próbálkozik, azonban a leggyakrabban magányosan énekelget, nevetgél. Makacsságának mértéke jelentősen csökkent, gyakrabban lehet együttműködésre késztetni. Ha nem fáradt, akkor a foglalkozások alatt a figyelme felkelthető, azonban, csak rövid időre köthető le. Általában a könnyű, kis erőfeszítést igénylő feladatokat végzi szívesebben, és megítélése szerint, az ettől eltérőket határozottan elutasítja. Egyéni feladathelyzetet gyakran kifejezetten kéri, szívesen fogadja, és várja a vele való foglalkozást, akár hosszabb időn keresztül is (10 perc). Érti és örül a jutalmazásnak. Közösségi feladatot önként és szívesen elvállal és önállóan végre hajtja azokat. Tájékozódása közvetlen és tágabb környezetében igen jó.
Önkiszolgálás területén igen nagy fejlődés tapasztalható, már csak kis felügyeletet igényel az öltözködés területén, teljesen önellátó. Az étkezés terén kevés pozitív elmozdulás tapasztalható, de alapvetően rendkívül válogatós. Zsebkendő használatára, kézmosásra, szappan használatára még alkalmanként figyelmeztetni kell.
Mozgásnevelés Mozgásigénye megfelelő, a foglalkozásokon aktívan vesz részt. Sokat ügyesedet, egyensúlyérzéke fejlődött. Mozgása harmonikusabb, könnyedebb. Nagyon szeret lovagolni.
Beszédfejlesztés és környezetismeret
Beszédkészsége, kommunikációs igénye elsősorban továbbra is saját szükségletére korlátozódik. Azonban kérdésekre már gyakrabban válaszol, egyszavas mondatokkal, jelzésekkel. Sokféle szót mond, ha ehhez van kedve, illetve ezt szükséglete megkívánja. Saját keresztnevét kérésre megmondja. Ha kedve van, akkor a feladathoz kapcsolódóan cselekvéseket bíztatásra végez. Ismeri az iskola és az otthon helyiségeit, és különféle funkcióit, megmutatja a megfelelő bútorokat és a helyiségekben található tárgyakat. Ismeri az évszakokat, és az időjárás főbb jellemzőit. A napszakok megmutatása és annak felismerése még gondot okoz. Az öltözködés és az időjárás közötti összefüggés felismerésére képes. Különbséget tesz az emberek neme és kora szerint. Szívesen hallgat mesét, a dramatizálásban, bábozásban szívesen vesz részt. A növény-állatvilágból felismeri, megmutatja az ismertebb, tágabb környezetünkben élő házi, és jelentősebb vadon élő állatokat is. Felismeri a fontosabb konyhakerti zöldségeket–gyümölcsöket. A fontosabb közlekedési eszközöket is felismeri, megmutatja. Ismeri a különféle tisztálkodási eszközöket és szereket, a rendszeres fogápolás és a napi tisztálkodás fontosságával is tisztában van.
Olvasás-írás elemei
Kérdésekre minimális szinten válaszol, egyszavas mondattal. Feladathoz kapcsolódóan cselekvéseket végez, adogat, válogat, csoportosít sok segítséggel. Képet-képpel egyeztet, különbséget, azonosságot segítséggel érzékeli. Ceruzát, író eszközt gyenge nyomatékkal, de szívesen használja. Szívesen színez, a vonalhatárokat nagyjából betartja, várja a részletekhez az utasítást, jelölést. Önállóan álló egyenest és kört tud írni. Az első két betűs szót átírással írja, önállóan még nem képes rá. Ezért az új betűk írása is gondot okoz, így csak két újabb szóval próbálkoztunk.
Számolás-mérés elemei
Az egy, kettő, sok fogalma kialakult, és mechanikusan próbálgatunk 3-5-ig számlálni. Ismeri és jól alkalmazza a relációs jeleket. A tárgyak kiterjedéséről elemi ismeretei vannak. Egyszerűbb ritmikus sorok folytatása jó, illetve hangulatfüggő. Az ugyanolyan-különböző felismerése kis segítséggel zajlik. Az alapszíneket felismeri, egyezteti. Téri relációkban továbbra is teljes a zűrzavar. Számjegyek írását próbálgatta átírással, műveleti jeleket előírt vonalak mentén szépen átírja.
Ábrázolás-alakítás/ Ének-zene Életvitel és gondozási ismeretek
Szeret festeni, gyurmázni, bár sok bíztatásra van szüksége a folytatáshoz, kitartáshoz. Megpróbált önálló, elképzelés utáni rajzot is készíteni, figurái még nem felismerhetőek. Ollóval próbálkozik nyírni, az előre rajzolt vonal mentén vágás még sok nehézségbe ütközik. Szívesen nézegette az ének-zene tankönyvet, szeret énekelgetni, a szintetizátor kíséretet külön örömmel fogadta. Szívesen használ ritmus hangszert. Szabadidőben is rendszeresen hallgat zenét, ilyenkor kedves elfoglaltsága a nagy labdán való hintázás klasszikus zenére. Gyakorolta a különféle alkalmakra a terítést. Vannak elemi takarítási ismeretei. Gondozta a csoport növényeit, részt vett a tízórai és uzsonnai tálcák, bögrék mosogatásában.
P-A-C használatának gyakorlati tapasztalata
Személyi feltétel
A P-A-C felvételének objektivitásához feltétlenül szükséges egy másik szemlélet. Ki kell bújni a tanár, az oktató, a fejlesztő szerepéből, és a kíváncsi megfigyelővé kell változni, aki dicsér, értékel, de nem irányít!
Legjobb, ha az a tanár végzi, aki alapvetően foglalkozik a gyermekkel. Az Önkiszolgálási rész, valamint a nagymozgás értékeléséhez a velük ezeken a területeken foglalkozó kollégákat bevontam. Több szempontból is jó: kollegalitás erősítése, pontosan tudja az asszisztens mi a jelenlegi szint, az elvárás a gyermekkel szemben, a kolléga is átgondolja a gyermek képességeit, ezzel az ő munkáját is segítem. Továbbá a gyermek is azt érzi milyen sokan foglalkoznak vele
A felvétel külső és belső feltételei
Előre elkészítem a felméréshez szükséges teljes eszközrendszert: író és A/4-es lapok, színes ceruzák, olló, játékpénz, játékóra, naptár, színes rúd, logikai pálcika, színes négyzetkészlet, különféle méretű, kiterjedésű tárgyak egy dobozban, nagylyukú gyöngy, spulni, vastagabb cérnával, csavaros üveg, építőkockák kisebb, nagyobb, egyforma méretű és színű is. Képek emberekről, külön-külön nemek és életkorok szerint, valamint cselekvések nemek, életkorok szerint, családi kép. Könyvek, plüss állatok, stb, az életkor függvényében.
Megjegyzem, hogy a Beszédfejlesztés és környezetismeret feladatlapok képei jól használhatóak!
Eleinte úgy szerveztem a felmérést, hogy amikor a többiek az udvaron voltak, akkor egy-egy gyermekkel bent maradtam a teremben, és úgy készítettem el a középső részét a felmérésnek. Később kialakítottam egy kistermet, amelyet ismertek a gyermekek, és így igen optimális körülmények között tudtam dolgozni.
Egyszerre csak egy gyermekkel foglalkoztam, általában a legkisebbekkel kezdtem, vagy akivel először kellett a felmérést végezni, vagy akiről tudtam, hogy nagyon kevés a tűrőképessége, és behatárolt intervallumban foglalkoztatható csak. Tíz órakor, a tízórai elfogyasztása, és a viszonylag hosszabb szünet után történtek a felmérések. Naponta egy-vagy nagyobbaknál kettő.
A gyermekek mindig tudták, hogy felmérés készül, hogy most értékelni fogom a munkájukat. Akinek először készítettem el a felmérést, elmagyaráztam az ő szintjén, hogy azt nézem, milyen ügyes, ezért mindig kapni fog egy pontot. Megmutattam a lapokat és azt is, hogy mi fogok írni.
Majd az értékelés végén is mindenkinek megmutattam az elért eredményeit, és megbeszéltük, különös tekintettel a személyiséglapokra. Mindenkinek elmondtam ki "miért is ilyen", és egymásról, saját magukról is elmondták a véleményüket, azt, hogy mennyire értetek vele egyet, vagy sem. Megbeszéltük, hogy kinek milyen területen kell majd a következő időszakban fejlődnie, kitől mit fogok elvárni a közeljövőben. Nagyon szeretették, várták, és értették ezeket a megbeszéléseket.
A P-A-C felvétele
A P-A-C felvételek évenként készülnek, a színek évenként mások.
Ha egy évben egy adott részt már tudott a gyermek, de az elem teljesítése még sem teljesült, a feladat leírása szerinti pontos utasítás betartása mellett sem, akkor új lapot veszek elő, és jegyzem melyik az a pont amelyet adott évben nem tudott teljesíteni a gyermek, és innentől az új lapon folyik tovább a felmérés. Általában 10 éves kortól egy visszaesés tapasztalható, amely azonban csak részterületek érint. Általában a serdülőkor végére beállt egy szintre az elért tudása, képessége, de volt, hogy bizony olyan komoly állapot romlást tapasztaltunk, hogy az első osztályos szintje alá zuhant 14 évesen.
Mindig megkeresem azt a pontot, amit biztosan tud teljesíteni, hogy sikerélménye legyen. Vagy elölről kezdem, adott gyermek esetében, mert kíváncsi vagyok rá, mert tudni szeretném mi az amit tud úgy teljesíteni, hogy nem segítek neki.
A pontokhoz az utasítást mindig be kell tartani. Nem kell félni attól, hogy az évenkénti feltett kérdésekre a gyermekek tudják a választ, mert nagyon nem fognak emlékezni rá.
Ha egy-egy feladatot jól látható módon nem fogja a gyermek elvégezni, akkor úgy kell elterelni a figyelmét, hogy sikeresnek gondolja a feladat elvégzését, nagyon meg kell dicsérni, és jelezni, hogy továbbra is azt várjuk, hogy a lehető legügyesebb legyen. Természetesen ebben az esetben pont nem jár érte.
Nagyobb gyermek azonban többnyire tudja, hogy valamit nem tud teljesíteni. Nagyon fontos a megnyugtatása, és annak közlése, hogy mindez az ő érdekében történik, és semmi baj nincs, ha nem tud valamit. Különben sem lepődünk meg, hiszen mi tanítjuk, szeretetünk eddig sem ettől függött. Humorral, kedvességgel jól oldható a feszültség, és így dicsérettel a végén jól lehet kezelni ezeket a helyzeteket is.
A felmérés bemelegítő feladata az volt, hogy mindenki rajzoljon egy fát, egy embert, és egy házat. Ki is színezhette, vagy az maradt a végére, ha túl akkurátusan készült a rajz. A kisebbektől, vagy a kevésbé jó képességű gyermektől saját magát kértem, hogy rajzolja le. Volt, akinek úgy jött meg a kedve, hogy mellette én is rajzoltam egy másik lapon. Erre a munkára aztán ráírtam, hogy támogatás mellett, vagy másolással készült. Nagyon jó eltenni ezeket a munkákat, mert évenként össze lehet hasonlítani őket, látható a fejlődés. Ez egyébként a 44-es és a 61-es feladatnak felel meg.
Az ábrán 4 (kék) 5 (sárga) 6 (piros) csoportban felvett mérési eredmények láthatóak. A személyiség felmérő lap piros színe megmutatja, hogy az éppen 6. csoportban lévő fiú milyen viselkedésű, és összevetve a szociális képpel látható, hogy már igen sokat fejlődött, nagyon ügyes, önálló, nagyon sok jó képességgel, tudással rendelkezik még az írás, olvasás terén is.
 |
| P-A-C 1 kitöltött kördiagrammja |
Néhány feladat konkrétan a P-A-C-1-ből
Kommunikáció negyed 8-116 pontig,
Tevékenység (finommotorika) 15-119 pontig, és 17-120-ig a nagymozgás.
8. Egyszerű utasítás követése: Vedd fel az építőkockát!
9. Felszólítás –ra-re: Tedd a könyvet a székre!
Ügyelni kell, hogy pontosan azért mert egyszerűek, nehogy túlmagyarázzuk, vagy éppen óvatlanul odamutassunk!
25.Élményekről összefüggően beszél: Mi történt tegnap este otthon? Mit ettél ma reggelire?
Segítségképpen egyéb nem túl régi saját élményről teszek fel néhány kérdést, ami előhívja az emlékképeket.
Ha a gyermek nem tud beszélni, akkor vagy kihagyom, mert olyan szinten van, hogy megközelíthetetlen., vagy megjelöltem a pontnál csillaggal, és egy képtörténetet raktam ki össze-vissza. A történet elejét elmondjuk, megmutatjuk az első képet, elmondtam ki van rajta, mit csinál,és megkérdeztem szerinted mi fog következni? Ráírtam a lap hátuljára, adott pont módosítása: történeti sorrend képek alapján.
Nem ugyanaz természetesen a feladat, de egy nem beszélő gyermektől nehéz a hosszú távú emlékezet felmérése, de mindenképpen emlékek kellenek, elképzelés a történet sorrendiségére, amelyhez tapasztalat kell.
75. Nagyon érdekes a hármas felszólítás, nincs logikai kapcsolat a három utasítás között, ez jól mutatja a nem beszélő verbális emlékezőképességét, a sorrendiség megtartását, komoly próbatétel! Ügyelni kell, hogy valóban ne legyen kapcsolat a feladatok között!
10. Különbségek: nemek között, képek alapján. Érdemes azokkal a szavakkal megközelíteni a képeket, amelyeket a gyermek használ, anya helyett, ha úgy hívja mami, stb. Életkort úgy határolom be, hogy megkérdezem, melyik képen vna ilyan idős, olyan korú, néni, mint az ő nyagymamája, és akkor szerinte melyik kép az, ahol szintén egy nagymama van?
27. A színes négyzeteket azonos színű egymás mellé rendeléséhez a 12 szín érdekében színes kartonból a logikai készlet nagy négyzetével azonos méretűre vágtam, színenként 2-2 db négyzetet. Megmutattam az első párt a kisebbeknél, de nem neveztem meg a színt, általában a pirossal kezdtem. Majd kértem, hogy ugyanígy folytassa. Ha nem volt jó a feladat, akkor is végig vártam, megdicsértem, és máris a következő feladatra tértem.
77. Elsorolja a hét napjait, felismeri milyen napon milyen tevékenységet végez. Nem beszélő gyermek esetében a csoport naptárát használtam. Azon megmutatta kérésre, melyiket szoktunk jelölni hétfőn, stb. Mikor mennek lovagolni, melyik napon van torna Erzsi nénivel, Anita néni mikor viszi őket gyógytornára stb. Lényeg, hogy én tudjam mennyire van tisztában a hét napjaival.
98. Az órát úgy állította be a nem beszélő, hogy felírtam az időpontot és azt állította be, illetve fordítva, én állítottam be egy időpontot, és annak a leírását neki kellett kikeresni 4-5 időpont közül.
11. Számfogalomnál a nem beszélő mutogatott a 11, 28 feladatnál, vagy megkértem, hogy a relációs jelet tegye oda, mutasson arra, ahol a sok van. Aztán keresse meg ahol kevés van, vagy 1 van.
Nyílván, az a gyermek, aki 8,9-es feladatot nem tudta teljesíteni, ez a feladta sem megoldható a számára.
A 82. 83. 100-tól a feladatokat nem kell feltétlenül ilyen formában felmérni, mert, ha az végzi a felmérést, aki tanítja a gyermeket, úgy is tudja milyen szinten ír, olvas a gyermek.
A teszt értékelése
A P-A-C szociális kompetencia indexe (SZKI)
Az SZKI arra használható, hogy olyan embereknek is, akik nem vesznek részt az egyéni tanítási és nevelési program megvalósításában – pl. szülők – is meg tudjuk mutatni, hogy egy bizonyos gyermek (vagy felnőtt) milyen szinten áll a társaihoz képest, a nevelési program hatékony volt-e, vagyis a tanítvány eredményei javulnak-e a normához viszonyítva.
A P-A-C- a szakképzett gyógypedagógusok számára jelent egy „állapotjelentést”, míg az SZKI pedig az ennél laikusabbak számára szolgál információval.
A négy SZKI szám százalékos érték, amely a különböző korban lévő értelmi fogyatékos gyermekek átlagos teljesítményét mutatja.
Az SZKI kiszámítási módja
A százalékos értéket úgy kapjuk meg, hogy az adott területen elért pontok számát - besatírozott mezők számát összeszámoljuk, egy mező 1 pont- majd az életkor függvényében, az adott quadráns értékével megszorozzuk.
 |
| P-A-C 1 szociális kompetencia indexe |
Alsó szakaszban minden nagyon hangsúlyos, majd hangsúlyosabb lesz a kommunikáció a középső szakaszban, a foglalatosság és a szocializáció lesz a nagyobb szorzó értékű, a felső szakaszban. Jól követi az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődését.
Súlyosabb állapotú tanulók PAC felvétele sokkal nehezebb, alapvetően, nem a gyermekkel kell elvégeztetni, inkább team megbeszélés.
P-A-C 2. a 16 évesen felüliekkel végzett felmérése megint más. Lehetőség van az interjúztatásra, amit azokkal a fiatalokkal remekül el lehet végezni, akik beszélnek. Nem beszélők esetében a szülőket kell bevonni, vagy megint csak team munkában kell a kollégákkal megbeszélni. A fiatalok rendkívül tudatosak, nagyon szeretik az ilyen jellegű felméréseket.
A személyiség-felmérése
A skála használatával a közösségi tolerancia-szintet mérhetjük fel, amely a fogyatékos ember befogadásához szükséges.
A személyiség-felmérő skála, a személyiség néhány vonását próbálja megvilágítani. A mérőskálák – 12 részterületen 1-5-ig jelölve súlyossági szempontból csökkenő értékben – kevésbé tényekre, inkább ítéletekre támaszkodnak. A skála 3-as szintje jelenti azt a toleranciának azt a fokát, amikor a közösség „megtűri a személyt”. A 4-es, 5-ös érték az, amikor az egyén jól beilleszkedett. A 2-es kisebb, és az 1-es nagyobb mértékben szembe kerül az általános elvárásokkal, komoly beilleszkedési problémát jelentenek.
 |
| Személyiség felmérő lap |
Részterületei:
Kommunikációs készség; őszinteség; becsületesség; kapcsolatkészség; társakhoz való viszony; társas kapcsolatok; együttműködés; dominancia; munkához való viszony; önállóság az önkiszolgálásban; alkalmazkodás, kedélyállapot; szexualitás.A pontokhoz tartozó leírások azt mutatják, hogy melyek azok a magatartásformák melyek tolerálhatók és elősegítik a fogyatékos személy beillesztését, illetve melyek azok, amelyeket az emberek nem tudnak elviselni.
 |
| Egy 6. csoportos fogyatékos fiú személyiség "térképe" |
A színezett skála diagramm széléhez közelít, akkor feltételezhetjük, hogy a beillesztése nem fog különösen nagy problémát okozni környezetének. Azonban, ha csak a skála közepén látható kisebb-nagyobb folt, akkor ez azt jelzi, hogy az egyén beilleszkedése súlyos gondokat fog jelenteni környezetének.
A szociális felmérés mellett
végzett személyiség-felmérés teljesebb képet nyújt arról, hogy milyen képességekkel rendelkezik a fogyatékos személy a védett környezetén kívül. A kommunikációs készséget, az őszinteséget a nem beszélő gyermek esetében megcsillagoztam és nem értékeltem, vagy odaírtam pl. erősen gesztikulálva kommunikál. A személyiség lapot minden évben új, és mindig azzal a színnel színeztem, amellyel a P-A-C-ét is.
A személyiségfelmérő lapok függvényében a közösség elviselése, a közösségbe való bekapcsolódás, az önállóság érdekében sok-sok fejlesztő feladatot tettem a tanmenetbe. Ezeket a beszédfejlesztés és környezetismeret, vagy az környezet és egészségvédelem, vagy a társadalmi ismeretek és gyakorlatok óráiba építtettem be.
Visszacsatolás a szülők felé
A szülői értekezleten megbeszéltük az eredményeket, amely segítette az együttműködést, a szabályok, elvárások tisztázását és annak megértését, hogy mit lehet elérni pont az ő gyermekével, és mi az, amiben még az elején tartunk a képességek, készségek terén.
A személyiségfelmérő lap igen pontos képet mutat egy gyermekről, így alkalom nyílt őszinte beszélgetéskre, hogy milyen problémákkal küszködnek otthon, és, hogy ezekkel ki hogyan bírkózott meg, vagy éppen miben kér segítséget.
Az FPI-ben 2008. novemberében megtartott előadásom alapján készítettem ezt az anyagot.
Katona Erzsébet
gyógypedagógus
06-30-5858-197katona.erzsebet@alitera.hu
Nálunk a kilakult gyakorlat szerint, a foglalkozások általában dupla órákban zajlanak, amely időtartama változó, általában 60-90 perc közötti ideig tart. Majd hosszabb, egyszeri kb.30 perces tízórai és játék szünet követi. 
